Milyen kritériumok alapján határozzuk meg azt, hogy valaki magyar-e vagy sem? És ki mondja – vagy épp ki tiltja – ezt meg nekünk? Nemzeti identitásunk egy mások által befolyásolhatatlan dolog, ami sokszor még a születés demográfiai körülményeitől sem függ, nemhogy rassztól vagy nemi orientációtól. Az őszi-téli lapszámunk elsősorban (de csak többek között) a magyarság körül forog, persze nem kevés csavarral. The HUNGARIAN Issue – aki nem hiszi, járjon utána!
Amikor elkezdtünk gondolkozni a tematika mentén arról, hogy kikkel szeretnénk reprezentálni a témát, az nem volt kérdés, hogy egy ember nem lesz elég – végül ötnél álltunk meg. Kafiya Said, egy mára magyar állampolgársággal rendelkező szomáliai modell, aki gyerekként egy világon át menekült a neki szánt sors elől. Horváth József, a mélyszegénységből indult roma tudós, aki daganatos betegen segít nap mint nap. Hlatky-Schlichter Hubert, egy melegházasságban élő gasztroforradalmár, aki éttermével Michelin-csillagot varázsolt a tradicionális ételeinkre. Bocskor Bíborka határon túli énekesnő, aki simogató hangon hozza közelebb hozzánk a kortárs magyar irodalmat. Fucsovics Marci, a fiatal teniszcsillag, aki a keleti országrészből ért el a világ élvonalába. Ha esetleg valaki nem tudná összekapcsolni a dolgokat, segítünk: mindannyian értékteremtő magyarok, és mindegyikükben van egy adag kisebbség is, amitől nem kevésbé, de sokkal inkább lesznek szerethetőek – főleg a velük készült mélyinterjúk elolvasása után. E rendkívüli történetek hordozói egytől-egyig nagybetűs emberek a szó legnemesebb értelmében, akik őszintén meséltek elfogadásról, előítéletekről, identitásról, küzdelmekről és a siker jelentőségéről. Nagyon büszkék vagyunk rájuk, akárcsak a Galgóczi-Németh Kristóf által készített címlap- és portréfotókra.
Mivel elsősorban divatmagazinként definiáljuk magunkat, ezúttal is hatalmas szerepet kaptak az editorialok. A rengeteg csodás belföldi helyszín közül elsőként a Hortobágyot választottuk, így felkerekedtünk egy tizennégy fős stábbal, és bevettük a magyar ugart. A fotóanyag megvalósításához az előző lapszám címlapanyagánál már jól összeszokott párost, Martin Wanda fotóst és Kiss Márk stylistot kértük fel, valamint négy, teljesen különböző karakterű modellt választottunk a diverzitás jegyében. Ötkor keltünk, hétre pedig már a teljes ködbe burkolózott Kilenclyukú híd melletti stégen pózolt nekünk az álmos juhászt megtestesítő Ádámunk egy hatalmas Gucci-párnával a hátán. De több részletet nem árulunk el, elég annyi, hogy sötétedésig a terepen voltunk, a modellek zokszó nélkül öltöztek-vetkőztek a végtelen horizont hidegében, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-nek és az általa delegált fantasztikus kísérőnknek hála pedig minden helyszínt bejártunk, amit szerettünk volna, és még egy bogrács isteni finom, tradicionális slambucot is főztek nekünk ebédre.
Ha már divatanyag és ha már magyarság, hogyan lehetett volna kihagyni a jó magyar retrót? Mindezt egy szupertehetséges lengyel fotós lencséjén keresztül bemutatva, aki roppant érzékenységgel tapintott rá a hagyatékra, amely leginkább nagyszüleink otthonából maradt ránk. A legutóbb a Louis Vuitton illatkampányában főszerepet nyert leghíresebb magyar férfi modellt, Patinszki Misát Greg Mikrut fotózta, míg a stylingot Balla Fridának köszönhetjük. A fotózás érdekessége, hogy az egyik képhez – vállaltan a kedvencünkhöz – még Misa nagypapája is csatlakozott modellként.
Ulti, snapszer, huszonegy, csapd le csacsi – és még sorolhatnánk. A legabsztraktabb divatfotózásunk a magyar játékkultúra eltörölhetetlen ikonja, a kártya köré fonódott, hiszen az is, akárcsak a divat, egy végtelen játék, minden osztás újabb lehetőség a kibontakozásra. A divatanyagot a nagyon fiatal és nagyon tehetséges Szilvási Csaba fotózta, a stylingot peidg Dmitrii Gronic építette fel a Schneider József által megálmodott évszakallegóriák színei mentén.
Akárcsak az előző számban, ezúttal is készültünk irodalmi rovattal, a felkérésünket pedig olyan neves kortárs írók vállalták el, mint Tompa Andrea és Kiss Tibor Noé. A tematika mentén készült szórakoztató és igaz írások most is emelik a magazin értékét, nagyon büszkék vagyunk rájuk, akárcsak a cikkeket írt szerzőinkre. Timár Bogáta nyelvész a magyar nyelv finnugor rokonságán keresztül foglalkozott a nemzeti identitás kérdésével. Steiner Kristóf a magyar gasztróhagyományokat próbálja átmenteni minden ellentmondás ellenére az egyre nagyobb teret hódító veganizmus köszöbén. Szöllőskei Gábor a filmszakmát jelenleg uraló és nem kevés vitát generáló színvak szereposztásról írt nekünk, beleértve a hazai filmultúra helyzetét is a roma színészek (és azok hiánya) kapcsán. Antoni Rita a szerelmi és társas kapcsolatok mentén készített hazai látleletet a különböző kultúrával és rasszal rendelkező párok tapasztalatai alapján. Obersovszky Gyula pedig arra a kérdésre keresi a választ, hogy minden feminista küzdelem ellenére miért késlekedik még mindig a nők és férfiak közötti egyenjogúság a modernnek gondolt 21. században. Egytől-egyig elgondolkodtató és szórakoztató írások, ráadásul minden egyes és novellához kortárs alkotók készítettek egyedi illusztrációt, így a magazin száz százalékig saját tartalommal készült nektek.
Mert azt már bizonyára tudjátok, a Fashion Street Magazin az előző lapszámtól mindenki számára elérhető, hiszen végre kivonultunk a lappiacra, hogy mindenkinek lehetősége legyen elmerülni kétszáz oldalnyi lenyűgöző vizuális és szöveges tartalomban.
Keressétek az újságárusoknál!
