Klímaváltozás van, mese nincs, a környezettudatosság pedig már nem csak a szomszédra, a hippikre, a gazdagokra, a „mindig valaki másra” tartozik. Íme pár kulcskifejezés, amivel jó, ha tisztában vagy, ha fel akarod venni a fonalat egy jobb jövő érdekében.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentése nem sok jóval kecsegteti az emberiséget, amelyben már visszafordíthatatlan folyamatokra figyelmeztetnek az éghajlatváltozással kapcsolatban, és nem hagy teret a kétségnek: most vagy soha. Vagyis, ha nem kezdünk el valóban cselekedni, kollektívan és globálisan, és nem sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását drasztikusan csökkenteni, nem fogjuk tudni megmenteni a világot a globális felmelegedés hatásaitól, pedig az éghajlatváltozás már most súlyos hatással van a földi életre, és azokra az ökoszisztémákra, amelyektől az emberiség függ. Mert a közvetlen hatásokat már mi is jól érezzük és a saját bőrünkön tapasztaljuk, elég a hazánkban is egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási jelenségekre gondolni, éppen ezért kell mindent megtennünk, mindent és azt a kevset, amit egyénként tehetünk. Mivel is kezdjük? Hát azzal, hogy képben vagyunk, de vajon képben vagyunk? A Quantis, egy környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó cég tette fel ezt a kérdést, válaszképpen pedig összeállította az éghajlatváltozással kapcsolatos kulcsszavak szószedetét, amely hasznos egyrészt a történések mélyebb megértéséhez, másrészt képbe kerülhetünk azzal kapcsolatban is, hogy a mindennapi választásaink (ruhaboltok, kozmetikai termékek és társaik) milyen hatással vannak a bolygóra. Íme tehát a kifejezések, amelyeket ha eddig nem is hallottál, egyre nehezebb lesz nem találkozni velük – és mint olyan, jó, ha tudod, mit is jelentenek!
Antropocén
A fogalmat a Nobel-díjas kémikus, Paul Crutzen vezette be a köztudatba, szerinte ugyanis az emberi tényezők hatása a Föld atmoszférájára annyira jelentős, hogy egy új földtörténeti kort szükséges meghatározni. Magyarul akkora az ökológiai lábnyomunk, hogy sikerült új fejezetet nyitnunk, amely a 18. század végén, az ipari forradalommal és annak minden újításával kezdődött (bár ebben nincs hivatalos tudományos egyetértés) és amelyekkel azóta sem álltunk, a bolygót sem kímélve.
Ökológiai lábnyom
Ezzel a fogalommal már bizonyára mindenki találkozott, röviden annyit tesz, hogy mennyi energiát fogyasztunk és mennyi hulladékot termelünk. Vagyis minél kisebb ez a lábnyom, annál jobb. De a pontos definíció úgy szól, hogy az adott egyén, népesség, cég, szervezet vagy tevékenység mekkora biológiailag produktív területet (termőföldet vagy vízterületet) igényel annak érdekében, hogy fedezze anyag- és energiafogyasztásait, és lebontsa az általa kibocsátott hulladékokat. A jelek szerint túl sokat.
Klímasemlegesség
A globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához – amely szintén az IPCC véleménye szerint egy biztonságos küszöbérték – elengedhetetlen, hogy a 21. század közepéig elérjük a karbonsemlegességet, amely azt jelenti, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között. Leegyszerűsítve: a kibocsátás nulla lesz, mert egyensúly van a kibocsátott gázok és a semlegesítésükre tett intézkedések között. Ez az ambiciózus (és szükséges) cél 2050-re lett kitűzve a Glasgow-ban tartott COP26 (az Egyesült Nemzetek klímaváltozási konferenciája) során, és ez az úgynevezett nagy Green Deal kulcsfogalma.
Klímastratégia
Ez a kormányok és a vállalatok által bevezetett változtatási stratégia, amelyben világosan meghatároznak bizonyos célokat, számszerűsítve a tényeket és kívánt eredményeket, hogy egy pontos ütemtervvel elinduljanak azon az úton, ami a klímasemlegességhez vezet. Budapestnek is van, itt olvashatod el.
Net Zero – Nettó zéró kibocsátás
Nettó zéró kibocsátásról akkor beszélünk, ha egy ország (város, cég, épület, satöbbi) annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit el is nyel. A kifejezésben nagyon fontos a „nettó” szó – vagyis az, hogy nem muszáj tényleges zéró kibocsátásra törekedni, a megmaradó kibocsátást lehet ellensúlyozni is. Ezt megteheti egy adott ország például a megújuló energiába való befektetéssel, egy-egy iparág energiahatékonyságának növelésével, illetve karbonkreditek vásárlásával is. Tehát a kifejezés nem összekeverendő a semlegességgel: a nettó zéró kibocsátás nagyon jó módszer arra, hogy rövid távon elérjük a klímacéljainkat, és időt nyerjünk magunknak – hosszú távon azonban a teljes zéró kibocsátás lesz csak a járható út.
Science Based Target – Tudományon alapuló célkitűzések
Az SBTi Science Based Targets initiative (tudományon alapuló célkitűzések) egy nemzetközi kezdeményezés, dióhéjban ez a konkrét elkötelezettség bizonyítéka. Az SBT a vállalatoknak segít olyan célokat meghatározni, amelyek illeszkednek a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény legfontosabb célkitűzéseihez, valamint a hőmérséklet emelkedésének 1,5°C alatt tartásához.
Greenwashing
Magyarul zöldre mosás vagy zöldre festés – az a reklámstratégia, amikor egy cég környezetbarátnak tetteti magát vagy egy termékét. A cégek azért folyamodnak ehhez a zöld álcához, mert ezzel magukhoz tudják csalogatni azokat a vásárlókat, akik fontosnak tartják a környezetvédelmet. A zöldített tálalás azt az illúziót kelti, hogy az adott termék előállítása és használata nem árt a környezetnek, de ez a legtöbb esetben nem így van. A kifejezést egy amerikai környezetvédő alkotta meg 1986‑ban, amikor észrevette, hogy egy szálloda csak azért nevezi magát környezettudatosnak, mert felajánlja a vendégeinek, hogy nem cserélik le minden nap a törölközőjüket, azaz a saját költségeinek csökkentését „átszínezte zöld festékkel”.
Planetary Boundaries – bolygóhatárok
2009-ben a Johan Rockström vezette nemzetközi tudóscsoport felállította a „kilenc határ” szabályát, amely lehetővé teszi a bolygónk stabilitását. A Föld egymással kölcsönhatásban működő rendszerek összessége, és ha az egyikkel valami történik, az előbb-utóbb hatással lesz az összes többire is, tehát ha egyet is átlépünk ezek közül, az visszafordíthatatlan, globális környezeti változásokat idézhet elő, és az összeomlás felé sodorhatja a társadalmunkat. Az emberiség nem egyet, hanem négy ilyen határt is átlépett.
Erről röviden:
És persze hosszan, aki még nem látta volna (a filmet, nem a trailert)!
Forrás: 24.hu, gqitalia.hu, wwf.hu, lexiq.hu, liner.hu
