Mindegy, hogy az analóg világ vagy a digitalizáció gyermeke vagy, a jövő mindenkit ugyanúgy érint, így ez a lapszám neked is szól!
Éppen ezért nem gondoltuk, hogy a jövővel foglalkozva az lenne a megoldás, hogy megtöltjük a Future Issue-t TikTok-sztárokkal és social media influenszerekkel, kizárólagosságot teremtve a Z és alfa generációnak arra hivatkozva, hogy a jövőt úgyis ők birtokolják. Helyette sokkal érdekesebbnek tűnt vegyesen faggatni a régi motorosokat és a fiatal tehetségeket, néhol kontrasztot mutatni, máshol párhuzamot vonni, mert – ahogyan azt már többször is bizonyítottuk – a változatosság és a sokszínűség mindig gyönyörködtet, a jó példa pedig értéket teremt, kortól függetlenül.
Színtisztán emlékszem a pillanatra, amikor először láttam Görög Zitát egy hazai divatlap címlapján: elállt tőle kamaszkori lélegzetem. Micsoda magazin, micsoda nő – gondoltam –, így mondanom sem kell, mennyire örültem, hogy vállalta a felkérésünket! Az interjúval egybekötött címlapfotózás napjára a koncepciónk kedvéért ráadásul belement abba is, hogy három gyermeke közül kettővel, a két idősebb kamasszal, Lottival és Milánnal együtt pózoljanak, reprezentálva a Future Issue mondanivalóját. A lehengerlő anyagot Udardi Attila fotózta, a visual szakértője Szőke Balázs volt, a stylinggal pedig ki más tehette volna fel a pontot az i-re, ha nem a zseniális Kiss Márk?
Zita egyébként időtlen szépsége mellett a mondanivalójával is nagyon kellemes csalódást okozott, mindenkinek érdemes elolvasni a vele készült interjút, amelyben a digitális szülői felelősség és az állandó anyai szorongás mellett többek között TikTok-videókról, a zeneipar hiányosságairól és a meztelenség következményeiről is beszélgettünk. Igazi női és anyai példakép is egyben!
Bevallom, a kortárs írók közül ezúttal szándékosan kértük fel a fiatalabb generáció képviselőit, és nagy izgalommal vártuk, hogy Kemény Zsófi, Nyáry Luca és Bartók Imre mit hoznak ki a feladatból, amelynek egyetlen megkötése az volt, hogy az egyes novellák valahogyan reflektáljanak a jövőre. És ahogyan minden alkalommal, úgy most is elmondom, hogy ezért a rovatért önmagában megéri elsétálni az újságárusokhoz és megvásárolni a magazint, mert három ennyire eltérő, mégis zseniális írást már nagyon rég olvastam. Az olvasói élményhez nagyban hozzájárulnak azok a csodálatos portré- és szövegillusztrációk, amelyeket a pécsi művész, Mészáros Lúcia készített nekünk.
A novellákon kívül persze találtok még bőséges olvasnivalót a magazinban. Antoni Rita Rab Árpád jövőkutatóval, a digitális kultúra szakértőjével dokumentált egy nagyon izgalmas és tanulságos beszélgetést az előttünk álló időszakról, hogy meg tud-e valósulni a metaverzum, hogy milyen veszélyeket rejt egy párhuzamos világ a virtuális valóságban, hogy joggal félünk-e attól, hogy a robotok egy napon majd elveszik a munkánkat, vagy éppen arról, hogy sokkal egyszerűbb a gyerekeink kezéből kivarázsolni az okostelefont és a tabletet, mint ahogyan azt gondolnánk. Vanyovszki Mária a trendek örök körforgása kapcsán a divat jövőjének illúziójáról írt cikket, Zahorján Ivett ugyanezt a témát – mármint a divat jövőjét – a kiterjesztett valóság adta fenntartható megoldások szintjén elemezte, Obersovszky Gyula a technológia diktálta száguldó fejlődés pro és kontráit elemezgette. Aki szeret még olvasni, imádni fogja ezeket az anyagokat (is)!
A Fashion Street magazinhoz méltó, rendhagyó fotóanyagokban ezúttal sem fog hiányt szenvedni a divatra éhes közönség. A lehengerlő címlapanyag mellett Csoboth Edina készített egy sci-fi hangulatú fotósorozatot, amelyhez a Neonis 3D Blacklight Minigolf és a Gozsdu Játékterem adták a helyszínt, ami nem véletlen: Edina – aki saját bevallása szerint úgy viselkedik, ha neonfényt lát, mint egy bezsongott molylepke – szilárd elképzeléssel vágott neki a jövő prezentálásának, ami meg is látszik az eredményen.
Amikor felkértetek, nem volt kérdés, hogy a saját jövőképem a tárgyi és emberi kapcsolódásra épül majd, valamint egy olyan fantáziavilágra, ami olyan érzést ad vissza, mintha egy sci-fit néznénk. Hogy épp ufós vagy robotos témában, azt mindenki fantáziájára bízom. A koncepcióm magját többnyire régebbi és újabb sci-fik és videojátékok ihlették. A sorozat címe a Black Mirror epizódokból jött, a képek hangulatát pedig a Cyberpunk című játék adta, és a folyamatos elvágyódásom Japán futurisztikus világába.
A kora reggeltől késő estig tartó fotózást csak egy rövid szünet állította meg, amikor végre befalhattuk a Bamba Marha által felajánlott isteni hamburgereket.
A másik rendhagyó divatanyag Trunkó Bálint nevéhez fűződik, aki a képek technikai megoldását hozta a jövőből: a CGI-technológiával készült fotók különlegessége, hogy a modelleket egy üres háttér előtt fotóztuk be, a háttér pedig, amit mégis láttok, előre kigondolt és digitálisan megvalósított elemekből áll. Ez az első CGI-fotósorozat hazai magazinban!
A jövővel foglalkozva pedig nem maradhatott ki egy tipikus, sokszínű, Z generációs fotózás sem, amelyet ráadásul egy teljes mértkében nemzetközi stáb rakott össze Párizsban. A projektet Balla Frida és Gregus Máté, a NEXT Production Group alapítói szervezték le és fogták össze, a karaktereket Miterli Lucia casting manager válogatta, akinek (is) köszőnhetően az eredmény egy nagyon franciás divatanyag lett. A fotós, Auguste Benoit ugyanakkor nem az Eiffel-torony fénymázzal borított sziluettjét, sem a Szajna-part romantikus andalgásait nem komponálta bele az anyagba, hiszen az új generáció Párizsa, világa, realitása már nem a happy endben és hasonló sztereotípiákban merül ki – helyette a francia főváros 13. kerületét vették célba, amelyhez még a Pullman Paris La Defense Hotel is örömmel biztosított helyszínt.
Mindig szeretünk új fotósokat is felkérni az újabb és újabb magazinok stábjába, ezért választottuk Jámbor Zsófit, akinek letisztult esztétikája tökéletesen illett a tárgyfotózásunk koncepciójához: egy olyan válogatást készítettünk, amely izgalmas ízelítőt nyújt az otthoni használatra szánt technológia lehetőségeiből, legyen szó fiatalító szemmaszkokról, okosfogkefékről vagy akár 22. századi szexjátékokról.
Hogy kik lesznek a divat jövőjének hazai arcai? Nehéz megjósolni, de ők négyen biztosan:
Kárpáti Judit interdiszciplináris textilművész, az EJTECH művészeti stúdió társalapítója, akinek munkái egyenesen mintha a jövőből érkeztek volna: érintésre reagáló, hangot közvetítő textilek, amelyek célja az érzékelés határainak kitágítása.
„Az innovatív anyagtervezés, ahol a textil hangra, érintésre, mozgásra érzékeny interfésszé válik, számomra az emberi lét, kommunikáció és érzékelés határainak kiterjesztéséről, kibővítéséről szól.”
Kovács Vanessa divattervező, a tudatos NESSANA brand társalapítója és tervezője, aki a hazai tervezők közül elsőként állt át az évi egy kollekció tervezésére a zero waste kiamxolása végett.
„A változás céljából az évi két kollekció helyett egy állandóval álltunk elő: a CIRCLE lényege, hogy a kollekció körbe-körbe megy, nincs szezonvégi maradék vagy készlethalmozás, előnyben részesítjük a deadstock anyagokat és a zero waste szabászati technikát.”
Rémiás Szilvia ékszertervező, a hordható technológia úttörőjeként olyan kiegészítőket alkot, ahol a forma maga az energiaforrás: kihasználva a fém vezetőképességét, az elemet a tárgyak központi részévé emeli, aminek köszönhetően a fényforrás az ember kiterjesztéseként a testre kerül, és így a látvány részévé válik.
„Sok lehetőség nyílt a szakmámon belül a digitalizáció által, de úgy gondolom, még mindig nem vehető ki a képletből az ember, és sokszor, amit az emberi kéz képes megalkotni, azt a gépek se tudják.”
Csalár Bence, a fenntartható divat hazai nagykövete, aki missziójának tekinti a lokális divatipari szereplők, alkotók láthatóvá tételét, valamint az ökotudatosság meghonosítását a divatiparban.
„A divat visszanyerheti kulturális értékét, ha mindenki rájön arra, hogy mennyire nincs rendben, ha egy biopamut pólónak nevezett terméket egy szendvics áráért tudunk beszerezni a fast fashion üzletekben.”
Ők négyen meséltek magukról, küldetésükről, terveikről és jóslataikról a divatot, a dizájnt és persze a jövőt illetően, és azt is elárulták, mi történne, ha egy nap találkoznának egy földönkívülivel. Imádnivalóak egytől-egyig!
Hajas Laci
Az ország leghíresebb mesterfodrásza 2023-ban nem kevesebb, mint 50 éve lesz a pályán, és e fél évszázad után is a szakmája bűvöletében élve rajong azért, amit nap mint nap csinál: sosem érez megcsömörlést, csak a vágyat, hogy tökéleteset alkosson minden áldott alkalommal – és szó sincs múlt időről. Beszélgetés sorsról, beteljesült jóslatokról, jó és rossz hajakról, a pénz jelentéktelenségéről és arról, hogy márpedig van egy dolog, ami kiváltja a gyűlő évek számát. A fotókat Nánási Pál készítette.
Városi Gábor
Itthon inkább ismert rendhagyó ingatlanairól, mint a képzőművészetéről, önmagára mégis elsősorban alkotóként tekint: egy vállalkozó szellemű művész, akit nem a profit hajt, hanem az alkotás szabadsága. Festményei és szobrai mellett a lehengerlő Költő Kert-projekt fűződik a nevéhez, de Gábor azt is elárulta, hogy teljes magabiztossággal építi a digitális jövőt. HOgy pontosan mit jelent ez, az is kiderül a vele készült izgalmas interjúból!
És ha már future issue, készítettünk nektek egy segítő kisokost is a jövőbeni párhuzamos életünkhöz, ahhoz a bizonyos virtuálishoz, hogy felkészülten fogadjuk mindazt, ami előttünk áll. Enyhén divatspecifikus jövőszótár mindazoknak, akik egyelőre sötétben tapogatóznak a rengeteg idegen nyelvű és homályos értelmű kifejezésből alkotott nyelvrendszer útvesztőjében.
Keressétek a magazint az újságárusoknál, az OMV-, MOL- és Shell-töltőállomásokon, a hipermarketekben, valamint a Relay és Inmedio újságosstandjain!
