A londoni divathéten a tervezők újra bebizonyították, hogy az egyedi nézőpont kifizetődő lehet: minden bemutatott kollekció markánsan eltért az előzőtől, ezzel is demonstrálva London kreatív szcénájának mélységét.
A londoni divathét megnyitója királyi jóváhagyással indult, amikor a város egyik legígéretesebb tehetsége, Tolu Coker bemutatójának első sorában meglepetésvendégként megjelent III. Károly király. A brit divatipar elkötelezett támogatójaként a The Prince’s Trust számos alkotót segített a zene, a divat és a művészetek területén. És ki felejthetné el, amikor a néhai II. Erzsébet királynő 2018-ban hasonlóképpen tiszteletét tette Richard Quinn bemutatóján. Ami pedig az összegzést illeti, Nagy-Britannia ismét megerősítette, hogy a tehetségvadászok paradicsoma, ahol a kreativitást nem kötik konvenciók.
Két szezonnyi kihagyás után visszatérve a londoni menetrendbe, Karoline Vitto castingja – amely következetesen kiáll minden testalkat, de különösen a dúsabb idomú nők mellett – nagyon hiányzott a kifutóról. Egy olyan időszakban, amikor – ahogy a tervező fogalmazott – „a plus size modellek castingja szinte teljesen befagyott”, visszatérése különösen időszerű.
Bemutatója némileg kényelmetlen fényt vetett arra a kulcsfontosságú területre, ahol azok a márkák, amelyekkel egy menetrendben szerepel, hiányosságokat mutatnak. Show-ja reménysugarat jelentett azoknak a kevés kivételnek, akik eltökélten bizonyítják a reprezentáció életképességét – és szükségességét – a kifutón.
A divatszakma egyik „nehézsúlyú” szereplője, Erdem Moralıoğlu névadó márkája 20. évfordulóját ünnepelte. A bemutató azonban kevésbé volt visszatekintés, inkább az archívum újrahackelése. A tervező inkább úgy döntött, hogy megszabadul attól, ami olykor a nosztalgia csapdája lehet. Elengedte a múltat, és „feltörte” archívumát, hogy különböző utalásokat, anyagokat és múzsákat összeillesztve, friss szemmel mutassa be újra a márkát.
A rajongók kedvenc darabjait remixelte, és új formában mutatta be: dús, volumenes sziluettekben, kollázsszerű, dekoratív jacquard szövetekkel, valamint modern köntösbe bújtatott történelmi utalásokkal.
Simone Rocha három részre bontotta kollekcióját, a természetfelettire, a radikálisra és a marginalizáltra utalva, mindegyiknek teret adva a kibontakozásra. Izgalmas együttműködés is született az Adidas Originals-szal! Így mindazok számára, akik eddig távolról csodálták a tervező kendőzetlenül nőies, fantáziadús alkotásait, most a sportruházaton keresztül nyílik lehetőség a márka világához való kapcsolódásra.
Richard Quinn és demi-couture kollekciója az őszi szezonra intergalaktikus irányt vett. Feltéve a kérdést: mit viselünk majd egy 3026-ban, egy űrállomáson rendezett gálán? Válasza – a tőle megszokott módon – a modern alkalmi viselet egy olyan értelmezése volt, amely mélyen magában hordozza a klasszikus eleganciát, így darabjai a jövő örökségeivé válhatnak.
A Burberry 2026-os őszi ready-to-wear kollekciójához Daniel Lee ezúttal London energiájából és folyamatos átalakulásából merített inspirációt. A kollekció középpontjában a márka ikonikus trench coatja állt, amelyet új arányokkal és modernebb szabásvonalakkal frissítettek. A sziluettek letisztultak, strukturáltak és határozott vállmegoldásokkal építettek erős, urbánus karaktert. A rétegezés kulcsszerepet kapott, különböző textúrák – gyapjú, bőr és technikai anyagok – kombinálásával. A hangsúly a hordhatóságon és a brit örökség kortárs újraértelmezésén volt, látványos teatralitás nélkül. Összességében a márka egy kifinomult, városi és kereskedelmileg erős irányt mutatott fel az idei szezonra.
Photos: Vogue Runway
