Hiába várjuk a nyári szabadságtól a feltöltődést: a kiégés és a folyamatos digitális készenlét miatt sokan még a nyaralás alatt sem tudnak igazán kikapcsolni. Nagy Márta wellbeing szakértő elmagyarázza, miért.
A nyári szabadságtól joggal várjuk, hogy néhány nap alatt visszakapjuk az energiánkat, viszont a megoldás sok esetben nem ennyire egyszerű. Egyre többen érintettek ugyanis a kiégésben és a tartós regenerációhiányban, ami nem is csoda: ha az idegrendszerünk hónapok óta készenléti üzemmódban működik, akkor néhány nyugalmas nap sajnos nem feltétlenül segít. Sőt, akár ronthat is a helyzeten. Nagy Márta wellbeing szakértő szerint ilyenkor akár több napra is szükség lehet ahhoz, hogy a szervezetünk is érzékelje: elkezdhet megnyugodni.
A munkahelyi kimerülésről sokáig a stresszre asszociáltunk, mára azonban világossá vált, hogy a probléma ennél mélyebben gyökerezik. A modern munkavégzés nemcsak a feladatmennyiség miatt lehet megterhelő. Az egész napos készenlét, a digitális elérhetőség, az állandó ingerek és a munka-magánélet egyensúly felborulása nagy szerepet játszanak abban, hogy kimerültnek érezzük magunkat. Ismerősek a következő mondatok? „Csak még ezt az egy e-mailt megválaszolom.” „Ha hazaértem, gyorsan ránézek még.” „A nyaralás alatt is csak napi tíz percet dolgozom.” Ezek a típusú élethelyzetek – amelyekről bár azt hihetjük, hogy a munkahelyi siker érdekében megtett apró gesztusok – valójában szépen csendben fenntartják az idegrendszer készenléti állapotát – majd kimerítik azt.
@Unsplash
Ez a fajta terhelés nem ér véget automatikusan akkor, amikor valaki lecsukja a laptopot. Ha a nap nagy része digitális készenlétben és folyamatos ingerek között telik, az idegrendszer nehezen vált át nyugalmi állapotba. Ezért fordulhat elő, hogy fizikailag hiába vagyunk a tengerparton vagy a hegyekben, de fejben még mindig határidőket rendezünk, elmaradt feladatokon gondolkodunk, vagy attól tartunk, mi vár majd visszatéréskor.
„A szabadság nem akkor kezd pihentetni, amikor megérkezünk a nyaralás helyszínére, hanem akkor, amikor az idegrendszerünk is biztonságban érzi magát a lelassuláshoz. A valódi wellbeing nem egy nyári kampány vagy néhány szabadnap kérdése, hanem annak a képessége, hogy év közben is tudunk regenerálódni. Ha egy szervezet hónapokon át csak teljesít, alkalmazkodik és készenlétben van, akkor a pihenést nem lehet egyik napról a másikra bekapcsolni. A vállalati és egyéni wellbeing egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy ne csak a kimerülést kezeljük, hanem a regeneráció feltételeit is tudatosan felépítsük” – mondja Nagy Márta wellbeing szakértő.
A test és az idegrendszer nem választható szét. A tartós képernyőhasználat, az ülőmunka, a mozgáshiány, a szemterhelés és az esti doomscrolling ugyanannak a tünetegyüttesnek a részei. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokan pihenésként is olyan tevékenységet végeznek, amely tovább terheli az idegrendszert.
A modern fáradtság gyakran nem pusztán fizikai kimerültség, hanem figyelmi, mentális és idegrendszeri túlterhelés is. A közösségi média, a hírek, a rövid videók és az értesítések gyors váltakozása nem kínál valódi lecsendesedést. Bár a test ilyenkor látszólag nyugalomban van, valójában azonban a szem, a nyak-vállöv, a figyelmi rendszer és az alvást előkészítő idegrendszeri folyamatok tovább dolgoznak.
A folyamatos online jelenlét, a megállás nélküli sorozatnézés és a folyamatos görgetés az alvásra is kihatással van. A szakmai ajánlások szerint a felnőtteknek legalább hét óra alvásra van szükségük naponta, az ennél kevesebb pedig elégtelen alvásidőnek számít. A tartós alváshiány a fáradtság mellett koncentrációs és érzelemszabályozási problémákat, döntéshozatali nehézségeket és fizikai tüneteket is okozhat.
Wellbeing szempontból fontos kimondani: a pihenés nem jutalom a teljesítmény után, hanem a teljesítőképesség egyik alapfeltétele. Ha a regeneráció folyamatosan háttérbe szorul, annak előbb-utóbb ára lesz. Csökken a koncentráció, romlik a kreativitás, nő a hibázás esélye, gyengül az alkalmazkodóképesség. A munkavállaló egyre nehezebben talál vissza ahhoz az energiaszinthez, amely mellett jól tud működni.
A kipihentség, a koncentráció, a jó alvás, a terhelhetőség és a mentális stabilitás mára már sajnos ritka kinccsé váltak. Egy olyan társadalomban, ahol a figyelem folyamatosan széttöredezik, az intenzív munkanapokat pedig folyamatos online jelenléttel tesszük “teljessé”, az energia igazi hiánycikknek bizonyul. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem az a cél, hogy a pihenés is projektté váljon. Bármennyire is nehéz, próbáljunk meg az alvásminőségre nem kipipálandó feladatként, hanem egy öngondoskodási eszközként gondolni. Ha az év minden napján teszünk azért, hogy az idegrendszerünk a lehető legkipihentebb, legstabilabb legyen, azzal a nyári vakációnk minőségén is rengeteget javíthatunk.
