×

Extrém paradicsommadárból megértő stylist – Lakatos Márk interjú

ENGLISH VERSION IS AVAILABLE
by
2017. 12. 21.

Show-rendező, divat-újságíró, jelmeztervező, több könyv szerzője, divatiskolát igazgat, főzőműsorban méretteti meg magát, átalakítószalont vezet, 2014-ben az év stylistjává választották – sok mindent el lehet mondani Lakatos Márkról, és ő pontosan ezt az extrovertált eklektikusságot imádja az életében. Magyarország kérdés nélkül legmeghatározóbb stylistját faggattuk a bajuszhiánytól kezdve az önazonos öltözködésen át arról, hogyan válik egy személy branddé – na és természetesen arról, mi korunk divatjának Zeitgeistja.

FS: Már több, mint egy hónapja elhagytad az úgymond signature védjegyednek számító bajuszt és a göndör hajat is. Miért döntöttél így?

LM: Igazából meguntam. A napi rituálékat nehezen viselem a saját figurám, a saját külsőm körül is; jó kis játék volt ez a bajusz, de ennél nagyobb a szabadságvágyam. Borzasztó szórakoztató volt eleinte, és sok pozitív megerősítést is kaptam: egyesek azt mondták, mennyire menő, mások egy „mi így is szeretünk”-kel vigasztaltak, a másik oldalról pedig az „imádunk, de ezt ne”, „hogy nézel ki?” kommenteket kaptam. Egészen furcsa, hogy egy ilyen kis szőrdarab mennyire meg tudja osztani a külvilágot; milyen szélsőséges reakciókat tud kiváltani egy karakteres, régi vágású bajusz. Majdnem olyan szélsőségeset, mint a női hónaljszőr – ami amúgy teljesen természetes dolog.

Szeretem megfigyelni ezeket a reakciókat is; rettentő izgalmasnak tartom kívülről figyelni az embereket.

Szeretsz megfigyelni, de közben nagyon elöl vagy. Ami alapvetően egy stylistnál nem annyira jellemző.

Érdekes felvetés, mert sok olyan stylist van a szakmában, aki előre tolja magát: vegyük csak Patricia Fieldet, Rachel Zoe-t vagy Anna Dello Russo-t. A stylistok egy rétege szeret saját magával is játszani, nem csak a klienseivel, modelljeivel, babáival; olyan kísérletező személyiségek, akik maguk is extrovertáltak, magamutogatók. Erre külföldön nagyon sok példa van, de nagyon érdekes, hogy itthon én vagyok az egyetlen stylist, aki ennyire kiteszi magát.

Van egy Lakatos Márk nevű fogalom, ami egyszerre imidzs, brand, group, jelenség. Mindez teljesen te vagy, mindez belőled jön? Vagy ez már egy karakter, amit megteremtettél magadról; egy Lakatos Márk-alias?

Az a Lakatos Márk brand, amit felépítettünk, természetesen nem tartalmazhatja mindazt, ami én vagyok. Minden márkának egyszerűsítenie kell a tartalmát, hogy jobban kommunikálható legyen. Ha ez a márka egy személy, akkor valakinek vagy magának kell nagyon egyszerűnek lennie, vagy ki kell kristályosítani azt a részét, amire az emberek harapnak. Én mindig is egy nyughatatlan természetű, divergens koncentrációjú, kereső, szerteágazó ember voltam. Ennélfogva nagyon kicsi a monotóniatűrésem; mindig új impulzusokat keresek, amit ebben a szerteágazó kreativitásban találok meg. Soha sem tudnám egyvalamire feltenni az egész életemet. Nagyon kiszakított környezetben ismert meg először a közvélemény; egy nagy televíziós showműsor szereplőjeként, ami jellegéből fakadóan túlzó; a meleg stylist, aki jön-megy a ruhákkal, maga is sziporkázik, egy excentrikus paradicsommadár.

Ebből nagyon gyorsan leszűrődött az eposzi jelző; Lakatos Márk, a meleg stylist.

Tetszett ez a szerep?

Nem volt vele gondom. Furcsa viszont, hogy mennyire őszintén és gyermekien ugrottam bele; azt hittem, mindenki tetszését el fogom nyerni. Óriási pofon volt szembesülni vele, hogy a magyar társadalom nagy része ab ovo elutasítja a melegeket, vagy akik egy kicsit is furcsábbak, kilógnak, ironikusak, és nem feltétlenül a mainstream jópofáskodás keretébe tartoznak. Nagyon izgalmas volt az első átalakítós, makeover műsoraimat megkapni; megmutathattam egy másik arcomat, amelytől aztán megszeretett a közönség. Nagyon liberális, demokratikus, empatikus része ez az énemnek, ami tényleg az őszinte elfogadásról szól. Például nőkre levetítve engem tényleg nem érdekel, kövér-e, nagy-e az orra, kicsi-e a melle, van-e narancsbőre.

Ez egy közös játék. Játék, akárcsak gyerekkoromban, mikor babáztam; hogyan lehet közösen a legjobbat kihozni a helyzetből.

Azért lett a műsoroknak nagy sikere, mert mindenki megértette, hogy nincsenek effektíve elvárások; az ő adott világában szeretnék találni róla egy sokkal érvényesebb képet önmagáról, mint amit előtte közvetített.

Így nőtt ki az extrém paradicsommadár, meleg stylistból az empatikus és megértő Lakatos Márk?

Pontosan, és ebből már ki tudott épülni egy brand; az arculatunk, az átalakítószalonunk, a social media platformunk, ami ugyanezt az üzenetet viszi tovább. De ez ugyanúgy csak egy részem, ez sem a teljes Lakatos Márk, hanem egy saját magát körülíró brand. Borzasztó érdekes látni, ahogy felépül egy gépezet, egy profi stáb, és a saját ars poeticádat már rajtad kívülálló emberek is hitelesen közvetítik.

Hogy van az, hogy ez nem én vagyok, de mégis én vagyok? Hogyan tudnak mások úgy beszélni, ahogy én beszélnék? Az ember ilyenkor hátralép. Nagyon jó erőpróba ez a saját egónkkal szemben.

Mitől jó igazán egy stylist?

Ha nem feltétlenül a saját műemlékét akarja felállítani a munkáiban. Mindenben, amit personal stylingnak hívunk – ez lehet celebrity styling, corporate styling és bármi, ahol élő, hús-vér emberek külsejével kell játszanom. Mindegy, hogy Gryllus Dorka vagy egy borsodi mélyszegénységben élő leányanya jön hozzám; a styling csak akkor működik, ha nem tartod magad annyira fontosnak és megnézed, az adott személy mire reagál. Lehet, hogy a tökéletes megoldás számomra más lett volna, de ha az adott ember így boldog, így tudja magát elfogadni, így kerek, akkor ezt kell csinálni, mert ez közös munka. Modelleket öltöztetni egy fokkal virtuálisabb közeg; habár hús-vér emberek, mégsem a személyiségük a lényeges, hanem a külsejükkel megmutatott üzenetek. Itt a saját intuíciónkkal, kreativitásunkkal, kis hülyeségeinkkel kell becsatlakozni a flow-ba; ez adja meg a mondandó ízét.

Nem hiszek a statementekben, utálom a divatbakikat, a dos and don’ts-okat, a gentleman tíz aranyszabályát meg hasonlókat.

Az emberek szeretik a törvényeket és szabályokat, mert egyszerűbb, mint saját magukban kiforralni valamit – de ebben is némiképp más utat járok.

Az interjút teljes egészében elolvashatod, ha felmarkolod ingyenesen elérhető, 2017-es őszi-téli magazinunkat a Fashion Streeten, melyben még számos izgalmas cikket és divatanyagot találsz, központban a Zeitgeist-tal, azaz a korszellemmel!

(Kreditek: Fotók: Dömök-Noel Szilveszter, Haj: Rraubkatze, MUA: Smink and Cake,

Ruhák: Hugo Boss, Gucci, Zsigmonddoramenswear, Concept Eyewear, Supervisor: Csipak Péter Jr.)