A szakértő rövid válasza: a szerelem nem, de a kapcsolat igen. Mit jelent ez egészen pontosan? Mitől alakul ki a szerelem(nek vélt érzés), és hogyan változik meg egy párkapcsolatban? Min múlik, hogy sikerül-e hosszú távon megbecsülni egymást, és hogyan tudunk idejében felismerni egy mérgező kapcsolatot?

Itthon inkább ismert rendhagyó ingatlanairól, mint a képzőművészetéről, önmagára mégis elsősorban alkotóként tekint: egy vállalkozó szellemű művész, akit nem a profit hajt, hanem az alkotás szabadsága, de jó érzékkel választ olyan partnereket maga mellé, akiknek köszönhetően futurisztikus víziói előbb vagy utóbb fizikai valót öltenek. 

A meccseit nézve roppant fegyelmezett, tipikus jófiúnak tűnik, pedig a teniszsportban még az éjszaka császárának is titulálták a kamaszkori kilengései miatt. Mióta azonban benőtt a feje lágya, az itthon már abszolút favoritnak számító nyíregyházi sportoló egyre előrébb kerül a világ élvonalában. Mélypontokról, álomellenfelekről, elhagyatott állatokról és külföldi lehetőségekről is beszélgettünk Fucsovics Mártonnal. 

Bocskor Bíborka, a Magashegyi Underground énekesnője – ahogyan a legtöbben beazonosítjuk. Szabad nő – ahogyan ő tekint magára –, aki a világ drámáitól függetlenül igyekszik megtalálni a középállást, elég sok sikerrel. Zenekarával egy definiálhatatlan lélekbuborékban, a mainstream és az alternatív zenei világ közti megfoghatatlan folyosón léteznek, egyetlen biztos irányuk az értékteremtés. Inspiráló beszélgetés gyökerekről, anyaságról, hitről és félelmekről, a fájdalom kútjáról és önmagunk definiálásáról.

Az Aranypánt Díj és a Gergely Alexandra Emlékdíj is a hétköznapi hősöket hívatott kitüntetni. Hogy mitől hétköznapi egy mélyszegénységből kitört molekuláris genetikus, aki a rákkutatás mellett jótékonysági szervezetekkel együttműködve próbálja a kisebbségben élő fiatalokat arra buzdítani, hogy merjenek kitörni, azt nehéz lenne megmondani. Beszélgetés Horváth Józseffel, egy egyáltalán nem hétköznapi, nagyon okos, empatikus, tetovált, roma rákkutatóval.

Talán mindenki ismeri a szomáliai lány történetét, aki a fél világon átkelve, gyerekként menekült el az ottani nők sorsa és a kényszerházasság elől, hogy aztán Magyarországon sikeres modellkarriert fusson be – aki nem, az járjon utána. Mi viszont nem a múltról, hanem a jelenről, a szabadság áráról, kulturális kompromisszumokról és balul sikerült randikról is beszélgettünk Kafiya Saiddal, egy ébenfekete bőrű magyar állampolgárral.

Mi a közös keresztmetszete a vattacukornak és a tojásos nokedlinek? A magyarságnak és a homoszexualitásnak? Egy orosz hercegnőnek és egy örmény szabadságharcosnak? Elvileg nem „lehetne” semmi, gyakorlatilag egy kimondhatatlan nevű gasztroforradalmár, aki belvárosi éttermeivel a magyar identitást erősíti és nemzeti értéket teremt elsősorban a magyarok szórakoztatása végett. Egy ideális világban Hlatky-Schlichter Hubert mintaállampolgár lenne, a modernnek gondolt 21. században itthon ez mégis csak feltételes módban működik.

A bátyjával való különleges kapcsolatáról, a kifutóra küldött topmodellekről, a test felszabadításáról és a Z-generációról is mesélt Donatella Versace az olasz Vogue-nak, de a nem kevés kritika ellenére önmagát mégis mindig keménynek mutató kortárs divatikon kétségekről és bizonytalanságokról is nyíltan beszélt az interjúban.