Csalár Bence, Dr. Zacher Gábor, Fekete Giorgio, Simon Márton. Négy különböző karakter, négy különböző hivatás, négy különböző korosztály. Az idei őszi-téli Fashion Street Magazin a férfilét kérdéseit boncolgatja a lehető legtöbb aspektusból, gondolkodó emberekkel, mély beszélgetésekkel, történetmesélő divatanyagokkal. Szerintem imádni fogjátok!
Mit jelent a férfiasság a különböző generációk számára? Hogyan épül belénk az otthonról hozott, főként az apánktól látott attitűd az identitásunkba? Különbséget kell tenni emberi és férfiúi kvalitás között? Ilyen és ehhez hasonló kérdések adják a gerincét a legújabb Fashion Street Magazin gondolatiságának, vagyis igen, most 200 oldalon csak a fiúkkal foglalkozunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez a lapszám kizárólag nekik szól, sőt!
Mindenkinek, akit érdekel az ember, a társadalmunk berögződései, azok lenyomatai, hiszen – nem versenyként tekintve a nemekre – ha jobban belegondolunk, férfinak sem mindig egyszerű lenni.
Ebben a lapszámban tehát arra keressük a választ, hogy mit is jelent férfinak lenni, ma, 2023-ban. A kérdés talán egyszerűnek tűnik, a válaszok azonban még az egyén szintjén is jóval összetettebbek, mint elsőre gondolnánk. Nem beszélve a kollektív férfilét aktuális szerepeiről, amelynek változásai progresszívebben alakítják a társadalmat, mint valaha. A hitelesség kedvéért ezért nem csupán különböző szférák kiválóságait kérdeztük, de fontos volt, hogy a címlapszereplőink eltérő generációk tagjai is legyenek, hiszen nincs nagyobb változásformáló erő az időnél.
Ahogy fentebb már olvashattátok, illusztris társaságot gyűjtöttünk össze a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumban Wertán Botond fotóssal.
Mert mi a közös egy orvosban, egy költőben, egy divatszakértőben és egy rockzenészben, akik között tíz-tíz év eltérés is van – azon kívül, hogy férfiak? Nagyjából semmi,
de életük rohanásai közben a budapesti tömegközlekedés bizonyára jelenthet egy szűk keresztmetszetet. A múzeum egyébként önmagában zseniális. Fotózás szempontjából tárháza volt a jobbnál-jobb lehetőségeknek, de ami még ennél is fontosabb, hogy a szereplőink is nagyon jól érezték magukat. Mert zárójelben jegyzem meg, azért voltak fenntartásaim, hogy mi fog kisülni egy ennyire heterogén banda összeeresztéséből. Hogy például egy (nem pejoratív!) boomer Zacher Gábor, aki nem enged a saját ruhájából – és ez nem a hiperkreatív stylistnak, Horváth Ottónak szólt – hogyan fogja lereagálni az Y generációs Csalár Bencét selyemfényű pink palástban. Hát, sehogy! Jókat röhögtünk. Mindenki felvette a ritmust, és ez látszik is az eredményen, ami azt bizonyítja, hogy mindegyikük a jó választás volt.
Mert nyilván sok név és arc felmerül az emberben egy MAN issue kapcsán, de az sem mindegy, hogy FÉRFIKÉNT egyébként van-e bármi mondanivalója az illetőnek, vagy semmi az égvilágon. Mert a súlytalanság a képeken még tud mutatni, ha nagyon ügyes a fotós (a miénk egyébként az), de egy mélyinterjút nem lehet a semmiből kikerekíteni. Minket viszont csak a nagybetűs emberek érdekelnek. Úgyhogy vállalt elfogultsággal mondom, több mint érdemes elolvasni ezeket az interjúkat, mert nagyon sokat adnak.
Ez a (fiúk szerint) is roppant idegesítő beszólás a felütése az egyik kedvenc divatanyagunknak. Jelen Ádám Barcelonában élő magyar fotós még a nyár végén keresett fel, és milyen jól tette! Amikor alakulni kezdett a magazin koncepciója, nagyjából pár napra rá már olyan moodboardot és storytellinget kaptam tőle, amibe azért – jó értelemben – belesajdul egy főszerkesztő szíve. Ádám szorgalma, alázata és lelkesedése az egész közös munkánkat végigkísérte.
A történet lényege azoktól az elavult sztereotípiáktól való megszabadulás, ami a fiúkat kíséri egész gyerekkoruktól fogva. A modell által hozott karakter monológja ezt meséli el:
„Legyél már férfi!” „Maradj kemény!” „Ne sírj!” „Ne legyél már punci!”
Egyáltalán mit jelentenek ezek? Elég erős vagyok ahhoz, hogy ne nyeljem el a könnyeimet, ha az érzelmeim azt diktálják. Elég erős vagyok ahhoz is, hogy nőiesnek gondolt ruhákat hordjak, ha ahhoz van kedvem. Az én férfiasságom nem ezen múlik. Nem ejthet rajta sebet többé évszázadok bizonytalan bizonyítási vágya.
Így nagyon boldogok voltunk, amikor zöld lámpát kaptunk egy külföldi divatfotózásra, mert pont azt kaptuk, amit vártunk, egy nagyon nemzetközi divatanyagot.
(photo Jelen Ádám / fashion editor Simon Júlia / MUA & Hair Luana Guzzi / Model Jaume Vilaro, Two Management Barcelona)
Nem csak a határok feszegetése volt a célunk a divatanyagokkal, hanem az is, hogy hozzunk egy hagyományos értékeket képviselő, jó értelemben vett maszkulin sémát is. A helyszín a vadregényes, taksonyi Kis-Duna-part volt, a storytelling pedig egy testvértörténet, amelyet körülleng az édesapa által hátrahagyott terek és tennivalók listája. Mert hiába mosódnak el egyre inkább a nemek közötti határok, vannak bizonyos értékek, amikkel kapcsolatban nem lehet kompromisszumot kötni.
A férfias férfiasságra például női szempontból mindig szükség lesz, aminek lényege nem a leuralás, az érzelmek elfojtása vagy a hatalom, hanem a megbízhatóság, az etikett ismerete és alkalmazása és a védelem.
Úgyhogy ezúttal szándékosan nem feminin modelleket kerestünk, hanem markáns arcokat, akikkel sokkal jobban érzékeltetjük a jó értelemben vett férfiasságot. Nagy szerencsénk volt, hogy a kültérre szervezett fotózás napján verőfényes napsütés kísért minket, így Zsólyomi Norbinak sem volt nehéz dolga. A helyszín, a fények és a modellek is adottak voltak egy mesebeli anyag megalkotásához.
(photo Zsólyomi Norbert / fashion editor Marcin Brylski / stylist assistant Dávid Kornél / MUA Hajdú Zsófi / Hair Gepárd / Models Andris & Dan / WAM Models)
Nagyon sokat foglalkoztat az a kérdés, hogy a szűk belvárostól eltekintve miért ennyire zárkózottak a magyarok, ami a kicsi is extrémebb öltözködést illeti. A tematikánkból fakadóan pedig az jutott eszünkbe, hogy míg a lányok gond nélkül benyúlhatnak az apukájuk vagy a barátjuk ruhásszekrényébe egy-egy darabért, addig a fiúk ezt sosem teszik. Mert nem akarnak „buzisak” lenni, meg a hasonló sztereotíp f*szságok. 2023-at írunk, ennél azért sokkal nyitottabbnak kellene lenni földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, kezdve mondjuk a saját agyunkkal. A jól összeszokott párosunk, Trunkó Bálint és Kiss Márk ezúttal is zseniálisat alkotott, a tökéletesen egyező szettek hozták a történetünk lényegét, amely szerint
a férfiasság és nőiesség nem azon múlik, hogy mit viselünk, hanem azon, hogyan. A végeredmény úgyis a kisugárzás, a tartás és a kiállás függvénye.
(photo Trunkó Bálint / fashion director Kiss Márk / stlyist assistant Dávid Kornél / MUA NANA / hair Kis Ráhel /models Artemis – Highlight Models, Marci – Visage Model Management / Helyszín Ver-Ker Textilkereskedés)
Akárcsak az előző számokban, ezúttal is készültünk irodalmi rovattal, a felkérésünket pedig olyan neves kortárs írók vállalták el, mint Cserna-Szabó András és Krusovszky Dénes. A tematika mentén készült szórakoztató írások most is emelik a magazin értékét, a zseniális illusztrációkat pedig ezúttal is Mészáros Lúcia készítette. Nagyon büszkék vagyunk rájuk, akárcsak a cikkeket írt szerzőinkre. Horváth Niki az egyetlen olyan hazai tervezőről készített portréanyagot, aki a kezdetektől fogva férfiaknak tervez: Zsigmond Dóra egy rendkívül unikális és érdekes színfoltja a hazai divattervezésnek, érdemes számontartani és követni a munkásságát.
Zahorján Ivett ismét elkalauzol minket a divattörténelembe. Többek között azt a kérdést boncolgatva, hogy vajon az ókori Rómában is akkora felháborodást váltottak-e ki a szoknyás férfiak, mint manapság? László Nicole az elnyelt férfikönnyekről írt, segítségül hívva a témában több mint jártas Singer Magdolnát. A szakértő kinek szavai és tanácsai igencsak megkönnyítenék a férfi párkapcsolatban elfoglalt szerepét. Állandó vendégszerzőnk, Obersovszky Gyula pedig a tőle megszokott határozott véleménnyel osztja meg az olvasókkal, hogy szerinte mitől férfi a férfi.
A magazin december elejétől február közepéig elérhető az újságárusoknál, a benzinkutakon és a kiemelt hipermarketekben.
