A Google-doktorok elterjedése miatt sok tévhit kering a refluxról – mint minden betegségről általában. Az viszont tény, hogy nagyon sok embert érint ez az egészségügyi probléma, és persze olyanok is vannak, akik a tudtuk nélkül szenvednek tőle. Prof. Dr. Madácsy Lászlóval, az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum vezetőjével beszélgettünk, aki több mint 30 éves szakmai tapasztalatait osztotta meg velünk a témában.
Először is azt kérdezném, mi is az a reflux a laikusok nyelvén?
Ez egy nagyon nehéz kérdés. Rengeteg embernek van refluxos tünete, a teljes populáció kb. 50%-a számol be arról, hogy az élete során volt olyan periódus, ahol refluxbetegségre emlékeztető tünetei voltak. Ezeket azonban az emberek általában egyáltalán nem veszik komolyan, úgy gondolják, hogyha bevesznek egy kis szódabikarbónát, akkor meggyógyulnak.
Ha kimondjuk, hogy valakinek refluxa van, akkor az átlagember rögtön arra asszociál, hogy a reflux az, amikor a szájon kifolyik a gyomorsav. Valójában refluxbetegség alatt minden olyan kórképet értünk, amikor a gyomorsav az alsó nyelőcső színtéren, vagy záróizmon keresztül eléri a nyelőcső alsó részét – vagy legalábbis annak nyálkahártyáját –, és ott egy bizonyos időtartamon túl tartózkodik.
Magyarul, a gyomorsav rossz helyen, a nyelőcsövünkben van rövidebb vagy hosszabb ideig. Azonban az, hogy a gyomorsav feljön a nyelőcsőbe, mindenkinél előfordul. Éppen ezért csak akkor beszélhetünk betegségről, ha ez meghalad egy bizonyos mértéket, vagy ha a nyelőcső nyálkahártyája túlérzékeny a savra.
Mik a legáltalánosabb, illetve a legextrémebb tünetei?
A refluxbetegséget „álarcos fojtogatónak” szoktuk nevezni. Azért álarcos, mert a tünetek rendkívül szerteágazók lehetnek. Míg a köznyelv a már említettek szerint definiálja, ehhez képest felléphet gyomorégés, valamint a gyomorszáj tetejénél szúró, nyomó, maró fájdalom is. Jelentkezhet továbbá nem szíveredetű mellkasi fájdalom is. A beteg konkrétan azt hiszi, hogy infarktusa van. Megjelenhet krónikus köhögésszindrómában is olyan tünetekkel, mintha a beteg asztmás lenne vagy krónikus hörgőgyulladása volna:
nagyon sok olyan betegem van, akinek a fő tünete az, hogy már reggel, sőt, egész nap köhécsel, krákog.
A végén megjelennek a fogeróziók, a fogágybetegség, a rekedtség is. Ezek akkor fordulhatnak elő, ha a betegnek például álmában feljön a sava, mely akkor már nem csak a nyelőcsövét, hanem a garatját, száját, fogait is szét tudja marni. Ez a teljes spektrum tulajdonképpen.
Orvosilag két refluxtípust különítünk el: a nem erozív-, valamint az erozív refluxbetegséget. Magyarul olyan betegeket, akiknek nincs endoszkópos eltérése és nincs szétmarva a nyálkahártyája, csak panasza van; illetve olyanokat, akiknek endoszkóposan ott van a nyelőcsövén a seb. Meglepő módon a betegek 80%-a endoszkóposan negatív.
Van olyan betegség, amivel sokszor azonosítják tévesen a refluxot? (Ha igen, melyek a kardinális különbségek?)
A szíveredetű, vagy nem szíveredetű mellkasi fájdalommal például. Ha ezeket értágítókkal kezelik, akkor ronthatja a nyelőcső záróizomfunkcióját és még súlyosabb refluxa léphet fel. A tüdő- és gégegyógyászok is gyakran referálják vissza a beteget azzal, hogy megnézzék, refluxa van-e.
Nagyon sok asztmás-, illetve felnőttkorban jelentkező krónikus köhögés hátterében is reflux áll.
Mik az életvitelszerű okai, illetve a hajlamosító tényezői a refluxnak?
Nyilván van örökletesen megváltozott anatómiai helyzet. Például gyengébb gyomorszáj, záróizomzat, de alapvetően az életmódunk alakult át: a táplálkozás és az életvitel abszolút hajlamosít refluxra. A Super Size Me című filmben tökéletesen látszik az, hogy a gyorséttermi ételeknek milyen hatásuk van a szervezetre. A rendező egy hónapon keresztül csak McDonald’s-os ennivalókat fogyasztott, aminek extrém súlygyarapodás, durva reflux és zsírmáj lett a következménye. Az étkezés típusa és rendszeressége – vagy pont, hogy rendszertelensége – nagyban befolyásolja a refluxot.
A másik kiemelkedően fontos tényező a stressz. Az alsó nyelőcső záróizom stresszes állapotban ellazul, hajlamosabbak lehetünk a refluxra. Továbbá megemlítendő még a kávéfogyasztás is, amitől drámaian megnőtt a rexluxosok aránya. Azonban a csokoládé, a kóla és az alkohol is súlyosbítja a refluxot.
Prevencióval megelőzhető a betegség kialakulása, vagy csak késleltetni lehet?
Véleményem szerint majdnem gyógyítható is, azonban ehhez egy drámai életmódváltoztatás, esetleg műtét, gyógyszeres kezelés szükséges. A világ egyre stresszesebb, az idegbaj növeli a gyomorsavszintet, lazítja a gyomorszájat. Ha a stresszt nem tudjuk kiiktatni, akkor mindhiába. Törekedni kell ennek csökkentésére.
Miután diagnosztizáltuk önmagunkat a Google segítségével, és végre rájövünk, hogy el kellene menni orvoshoz, mi a menete a kivizsgálásnak?
Először egy 1-2 hetes gyógyszeres kezelés történik. Ha a beteg panaszai megszűnnek, az bizonyítja a refluxos betegséget. Ilyenkor alaphelyzetben nem szükséges endoszkópia, vagy kivizsgálás.
Én személyesen szívesebben megnézem, milyen a páciens anatómiája, van-e rekeszsérve, van-e fölmaródás, hiszen ezek mind befolyásolják azt, hogy kell-e hosszútávú gyógyszeres kezelés vagy műtét.
Általános orvosnál azonban lehetséges, hogy egy adekvát, úgynevezett protonpumpa-gátló, azaz refluxellenes gyógyszeres kezelést alkalmaz. Ez segít abban, hogy a sav ne kerüljön rossz helyre. Ezen kezelésnél azonban mindenképpen szükséges orvosi konzultáció, hiszen ő tud abban segíteni, hogy a továbbiakban szükséges-e a gyógyszeres kezelés. Itt fontos megjegyezni, hogy csak lépcsőzetesen, fokozatosan szabad elhagyni ezt a terápiát, hogy ne romoljon az állapot.
Az alap refluxbeteg nem feltétlenül ellenőrizendő endoszkóposan, főleg akkor, ha szedi a gyógyszert. 40 év fölött azonban mindenképpen javasoljuk a tükrözést, hiszen a rák rizikója miatt eleve nem szabadna savcsökkentőt adni egy betegnek, csak tükrözés után.
Az emberek általában rettegnek a gyomortünetek feltárása érdekében történő vizsgálatoktól. 2023-ban milyen alternatívákat kínál az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum a finoman szólva kellemetlen gyomortükrözésre?
Bevezettünk Európában egy kapszula endoszkópia eljárást mágnessel kiegészítve. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak a gyomrot tudjuk körbe-scannelni, de a nyelőcsőben is meg tudjuk állítani. Lehet látni a Z-vonalat, a fölmaródásokat és azt, ha valakinek rekeszsérve, vagy fölkúszó nyelőcső metaplasiája van.
40 év alatt nem szükséges az endoszkópia, de alternatív megoldásnak, hogy tudjuk, mit kezelünk, nagyon hasznos. 55 év felett azonban mindenképpen meg kell a beteget tükrözni akár bódításban, akár altatásban, vagy egyéb módon. Az egyik a gasztroszkópia, amely egy negyedórás művelet és hashajtás sem szükséges hozzá.
Megvan a diagnózis: reflux. Mik a teendők, illetve a kilátások a teljes gyógyulásra nézve?
A magasrefluxnál – ahol már egyáltalán nincsen gyomorszáj, hiszen szét van szakadva –, ki van tágulva a rekeszszár, a gyomor felfelé csúszott, illetve a betegnek mondjuk rekeszsérve, rövidebb nyelőcsöve és dühöngő refluxa van –, így szoktam magyarázni:
Uram, Önnél nyitva vannak az ajtók! Itt már sem a rekesz, sem az alsó nyelőcső záróizom nem működik.
Akinél ez áll fent, valamint akik már hosszú terápiás kezelést kaptak és nem tudunk levenni a gyógyszerről, ott igenis van lehetőség műtétre. Erre már 30 éve van egy nagyon jó laparoszkópos eljárás, a laparoszkópos antireflux műtét. Ezzel a refluxos tünetek 90%-ban a következő 5-10 évben eltűnnek. A nyugati országokban általában ezt preferálják a gyógyszeres kezelés helyett.
Ma már endoszkópos próbálkozások is vannak, belülről is meg lehet erősíteni a gyomorszájat a lumenen (bélüregen) keresztül. Ezek a próbálkozások még kísérleti fázisban vannak.
Ön hogy látja, az elmúlt 30 évben tudatosabbak a betegek a gyomorpanaszokat illetően? Illetve ugyanerre vonatkozik a kérdés, hogy az ételkultúra, az étkezési szokások radikális változásai növelik a betegek számát?
Nagy általánosságban romlott. Míg régen minőségi ételeket termesztettek és fogyasztottak az emberek, ma már sajnos a szupermarketekben megvásárolható termékek is végigmennek az élelmiszeripar robotikus változásain.
A mai társadalomban az étkezési kultúra is drámaian megváltozott: nem eszünk rendszeresen. Míg nagyszüleink korában a reggeli 7:30-kor, az ebéd 12:30-kor, a vacsora pedig 18:00-kor volt, ma rendszertelenül táplálkozunk. Legtöbben este 9 órakor döntünk úgy, hogy eszünk, amit esetleg egy kis alkohol is kísér. Persze csodálkozunk, hogy refluxos tüneteink vannak.
A gyomornak van egy normális ürülési ciklusa, mely reggel 8 és este 6 óra között aktív az emberek többségénél. Kiegyensúlyozott, rendszeres táplálkozásra lenne szükségünk.
Nyilván vannak olyanok, akik tudatosan figyelnek az étkezésükre, de ma már egyre több 18-22 éves betegünk is van, akik refluxos tünetekkel érkeznek a gasztroenterológushoz. Az életkor is kiszélesedett és az egész betegség is egyre gyakoribbá vált. Nagy általánosságban elmondható, hogy globális szinten míg az egészségtudatos emberek rendszeresen járnak kivizsgálásra, addig a társadalom nagy részénél inkább romlik a szűrővizsgálatokon való részvételre való hajlam.
