A különböző wellness szokások ma már a mindennapi életünk megkerülhetetlen részei. Probiotikumok, kortizolcsökkentés, fehérjebevitel és különböző csodamódszerek között azonban egyre nehezebb eldönteni, mi az, ami valóban megalapozott, és mi az, ami inkább egy jól hangzó mítosz.
Vegyünk sorra néhány wellness mítoszt, amelyekkel szinte naponta találkozhatunk a közösségi médiában!
A probiotikumok nem működnek univerzális megoldásként. A különböző baktériumtörzsek különböző problémákra lehetnek hatással, ezért nem feltétlenül érdemes véletlenszerűen választott készítményt szedni általános bélrendszeri biztosításként. A bélrendszer egészségének támogatásában az étrendnek kiemelt szerepe van. A rostban gazdag, változatos táplálkozás segíthet táplálni a bélmikrobiomot, míg probiotikum alkalmazása akkor lehet igazán indokolt, ha konkrét, szakmailag megalapozott oka van.
A kortizol az utóbbi évek egyik leginkább démonizált hormonjává vált, pedig nélkülözhetetlen szerepet tölt be a szervezetben. Részt vesz többek között a stresszválaszban, az anyagcsere működésében és az energiaszabályozásban is. Az a gondolat, hogy a hétköznapi stressz automatikusan megemeli a kortizolszintet, különleges arcformát okoz vagy közvetlenül testsúlygyarapodáshoz vezet, túlságosan leegyszerűsíti a folyamatokat. Valóban magas kortizolszint esetén orvosi kivizsgálásra lehet szükség, de önmagában a stresszesebb időszak nem jelenti azt, hogy mindenkinek kortizolcsökkentő programba kell kezdenie.
A fehérje fontos szerepet játszik az izomépítésben, de önmagában nem épít izmokat. Az izomnövekedéshez szükség van megfelelő edzésingerre, különösen ellenállásos edzésre. A fehérje támogatja az izmok regenerációját és épülését, de egy bizonyos mennyiség felett a további bevitel nem feltétlenül jelent további előnyt. Ráadásul az egyoldalúan magas fehérjebevitel könnyen kiszoríthat más fontos tápanyagokat, például a rostokat.
A puffadás sokaknál azonnal egy adott ételintolerancia gyanúját kelti, különösen akkor, ha rostban gazdag ételek fogyasztása után jelentkezik. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott étel problémát okoz. Ha valaki hirtelen jelentősen növeli a rostbevitelét, a bélrendszernek időre lehet szüksége az alkalmazkodáshoz. A bélbaktériumok több fermentálható anyaghoz jutnak, ami átmenetileg fokozott gázképződést és puffadást okozhat. A fokozatosság ilyenkor különösen fontos. Érdemes lassan emelni a rostban gazdag ételek mennyiségét és változatosságát, hogy a szervezetnek legyen ideje alkalmazkodni.
A közösségi média gyakran kizárólag esztétikai szempontból beszél a nyirokkeringés támogatásáról. A kezelés utáni kevésbé puffadt vagy duzzadt megjelenés azonban nem jelenti azt, hogy a módszer tartósan átalakítja a testet. A nyirokrendszer fontos szerepet játszik a folyadékháztartásban és az immunrendszer működésében is. A nyirokkeringést támogató kezelések értékét ezért nem érdemes kizárólag egy gyors esztétikai eredményben keresni.
A megfelelő minőségű étcsokoládé ennél jóval többet kínálhat. A kakaó többek között ásványi anyagokat és antioxidáns hatású vegyületeket is tartalmaz. Természetesen itt sem mindegy, milyen terméket választunk. A magasabb kakaótartalmú étcsokoládék általában kevesebb hozzáadott cukrot tartalmaznak, mint a hagyományos tejcsokoládék. A tudatos választás mellett tehát a csokoládénak is lehet helye egy kiegyensúlyozott étrendben.
Talán kevés tápanyag kapott annyi negatív figyelmet a wellness világában, mint a szénhidrát. Pedig a szénhidrátok a szervezet egyik legfontosabb energiaforrásai. Sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen típusú szénhidrátot fogyasztunk, és mivel párosítjuk. A zab, a hüvelyesek, a burgonya, a quinoa, a teljes értékű gabonák és a gyümölcsök mind értékes részei lehetnek egy kiegyensúlyozott étrendnek. A fehérjével, egészséges zsírokkal és rostokkal együtt fogyasztott szénhidrátok ráadásul más szerepet töltenek be a szervezetben, mint az erősen feldolgozott, magas cukortartalmú élelmiszerek. A mozgás körüli időszakban pedig az energiaszint és a regeneráció támogatásában is fontosak lehetnek.