Azon túl, hogy diákként elmondhatatlanul örültünk az online oktatás életbeléptetésének (amit meg is ünnepeltünk a korlátozások bevezetésének előestéjén), azért kezdünk rájönni, rengeteg hátránnyal is jár a dolog.
Úgyhogy a pozitívumok után íme 10 dolog, amiért alig várom, hogy végre vége legyen ennek az egész vírushelyzetnek!
Érettségi. Ez talán az összes gimis legnagyobb félelme, és most még inkább kétségbeejtő csak rágondolni is. Mindegy, hogy csak most lettél kilencedikes, vagy idén érettségizel, a tananyag ugyanaz, és a tanárok hitvallásként mondják el minden egyes nap, hogy ez bizony benne lesz az érettségiben.
Dolgozatok és számonkérések hiányában lassan mindenkinek elfogy a motivációja a tanuláshoz, és így nem kevés munka lesz bepótolni a lemaradást.
Az otthon töltött napok alatt az online rendelések száma jelentősen megnőtt, ami önmagában nem lenne probléma, de a „mégis hova vegyem fel az új bőrnadrágom?” kérdés már sok lánynak okoz fejfájást.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az online oktatással együtt járó bezártság egyre kevésbé tetszik mindenkinek. Nem láthatjuk a barátainkat mindennap, sem azt a helyes fiút a folyosón.
Rengeteg beadandó. A tanároknak nem sok eszközük maradt a diákok értékelésére, ezért a legtöbben a beadandó házidolgozatok mellett döntöttek. Amik viszont diákszemmel sokszor nehezebbek, mint megírni egy dogát. És rengeteg van belőlük.
Bár egész eddig ezt csináltuk, talán most rájöttünk, mennyire nem jó egész nap a képernyő előtt ülni. Eddig örömmel vettük elő délutánonként a laptopunkat, most viszont annak örülünk, ha nem kell végre a képernyőt nézni hosszú órákon keresztül.
A családdal való együttlét áldás és átok is lehet egyszerre.
Például ha a szülők meg vannak róla győződve, hogy az online oktatás gyakorlatilag szabadság, és a nap bármely pontjában üvölteni lehet a gyerekkel, hogy ugyan miért nem hajlandó velük ebédelni. (Mert órája van, azért.)
A másik végletet azok a szülők jelentik, akik reggel hétkor már vernek ki az ágyból, hogy fürödj meg, öltözz fel, moss fogat, stb. anélkül, hogy tekintettel lennének arra, hogy éppen a távoktatás előnyeit próbáljuk kiélvezni.
Nagyon minimális a kommunikáció a tanárok és a diákok között, így sokszor előfordul, hogy egy-egy feladatot félreértünk, vagy rosszul csinálunk meg. Ami aztán további konfliktusokat okoz.
Nincs sulibüfé. Bár senkinek sincs ellenére a McDonald’s-ból rendelni ebédet a héten már sokadszorra, de az iskolai büfében kapható melegszendvicset sajnos még ez sem tudja pótolni.
Mivel mindenki otthon van, nem történik semmi izgalmas, amiből aztán óriási pletykákat lehetne szőni, amin az egész iskola megbotránkozna, vagy éppen jót nevetne.
