Ha nem a gyerekeidre és az ő gyerekeikre akarod bízni a jövő megmentését, válts zöldre! Az autódat is. Az elektromos autóknak még a laikusok számára is ismertek a vitathatatlan előnyei. Sokkal kevésbé szennyezőek, mint a belső égésű motorok, így nem jelentenek közel sem akkora terhet a környezetre és nem utolsó sorban az emberi szervezetre. Ezen felül sokkal költséghatékonyabbak is.
Nem vállalkozunk a fent említett gondolatok kibontására, hiszen ezt szinte minden eautó-gyártó oldalán megtalálhatjátok. Viszont összeszedtünk nyolc érdekességet az e-autózásról!
#1 Gondoltátok volna, hogy az elektromos autók története már közel kétszáz éves múltra tekint vissza, ráadásul magyar vonatkozása is van? Az első, tisztán elektromágneses elven működő elektromos motort, a „villanydelejes forgonyt” Jedlik Ányos alkotta meg 1828-ban, igaz nem szabadalmaztatta azt. Az első, már kifejezetten utakra szánt elektromos jármű prototípusát 1832-ben építette meg Robert Anderson skót mérnök. Ugyanakkor az első, már igazi elektromos autónak nevezhető jármű Thomas Parker nevéhez fűződik, akinek az 1884-ben bemutatott autójában már megvolt a potenciál, hogy meghódítsa az utakat.
#2 Ezt követően a 19. és a 20. század fordulóján az autózásban az elektromos meghajtás volt az uralkodó, tízezerszámra adták el az ilyen járműveket. Becslések szerint az Egyesült Államokban 1900-ra minden harmadik, közúton közlekedő jármű elektromos autó volt. Számos előnyük már akkor is megmutatkozott: csendesebbek, tisztábbak voltak, mint akár gőzmeghajtású, akár belső égésű motort használó társaik, illetve ez utóbbiakkal ellentétben nem volt szükség kurblira a beindításukhoz.
#3 New Yorkban a 19-20. század fordulóján már 60 elektromos meghajtású taxi várta az utasokat. A 20. század elején azonban fokozatosan elveszítették kezdeti előnyüket az elektromos járművek, amiben szerepet játszott a nagy olajmezők feltárása, ami olcsóbbá tette a belső égésű motor használatát. A benzines autók malmára hajtotta a vizet az is, hogy az úthálózat fejlődésének köszönhetően a hosszabb távú autós utazások is lehetővé váltak, illetve a motorok fejlesztése, aminek következtében – és persze Henry Fordnak köszönhetően – beindult a benzinmeghajtású autók tömegtermelése. A váltást jól példázza az is, hogy míg 1912-ben egy Ford T-Model mindössze 650 dollárba került, egy elektromos autóért ennek több mint 2,5-szeresét kellett fizetni.
#4 Az észak-európai országok számos gazdasági, egészségügyi, oktatási mutatóban szerepelnek a legjobbak között a világon ennek megfelelően az elektromos autózásban is az élre törnek. Norvégiában például a tavaly eladott új autók közel 60 százaléka volt elektromos meghajtású, ez a legmagasabb arány a világon, míg a második ebben a mutatóban Izland lett, 24,5 százalékkal.
#5 A hatvanas évek egyik csúcsmodelljét valójában már minden generáció jól ismeri, mi is százszor láttuk már, de megfordult a fejünkben, hogy egy elektromos autót nézünk? Igen, a holdra szállás űrjárművéről beszélünk, ami valószínűleg már mindenkinek beleégett a retinájába.
#6 2019 szeptemberében a floridai Kennedy Űrközpont kifutóján száguldott egy több mint 800 lóerős tűzpiros sportautó, azzal a céllal, hogy rekordot döntsön. Ez sikerült is, a C7 Corvette alapjaira épített Genovation GXE 338 km/órás sebességet ért el, ezzel a leggyorsabb, tisztán elektromos autó címet érdemelte ki.
#7 Európában közel 165 ezer töltőállomás állt rendelkezésre az elektromos autók töltésére, a European Alternative Fuels Observatory adatai szerint, ez az első, 2011-es adathoz képest hetvenszeres növekedést jelent.
#8 Közel nyolc millió elektromos autó közlekedik a világ útjain. Az e-autók legnagyobb piaca továbbra is Kína, az értékesített járművek több mint felét itt adják el. Kínát Európa követi, Európát pedig az USA. 20 ezer fölött a zöld rendszámos autók száma Magyarországon.
Cikkünk folytatásában hamarosan közelebbről is megismerkedhettek a Mercedes-EQ progresszív csúcstechnológiás, dedikált elektromos architektúrákra épített modelljeivel!