×

A tokiói olimpia most először a fenntarthatóság szimbóluma is

ENGLISH VERSION IS AVAILABLE
by
2021. 07. 21.

Az egy év késéssel megrendezett játékok során a rendező ország igyekezett a lehető legjobban odafigyelni a környezetvédelemre, a fáklyahordozók egyenruhái újrahasznosított műanyag palackokból készütek, az érmekhez használt fémeket pedig régi okostelefonok újrahasznosításából nyerték. És ez még nem minden.

Hope Lights Our Way – vagyis a remény világítja be utunkat, szól a koronavírus-járvány miatt elhalasztott tokiói olimpia szlogenje, amely a fáklya útját is kísérte: Fukusimából, a Csendes-óceán partján fekvő atomkatasztrófa szimbolikus helyéről indult, és az országon átkelve érkezik Tokióba, ahol július 23-ától bevilágítja majd a sport világát. A láng ezúttal azonban a fenntarthatóság és az újjászületés szimbóluma is: a játékokra készült tízezer darab fáklya gyártásához használt alumínium 30 százaléka a 10 évvel ezelőtti földrengés és szökőár után kitelepítettek befogadására használt ideiglenes ház törmelékéből és lemezéből származik, emellett pedig hidrogént égetnek el, hogy égés közben ne legyen széndioxid-kibocsátása. Ez is újdonság a játékok történetében. Az egyébként csodaszép, ötszirmú cseresznyevirágot szimbolizáló fáklyát Yoshioka Tokujin japán kortárs dizájner tervezte.

A fenntarthatósági célok szellemében készültek el az olimpiai fáklyahordók egyenruhái is, amelyeket Daisuke Obana divattervező a játékok főszponzorával, a Coca-Colával együtt alkotott meg, a felhasznált textilt műanyag palackokból varázsolták a ruhákba. A letiszltult fehér uniformist, igazodva a Japán nemzeti zászlóhoz és hagyományokhoz, átlóban szeli át a piros csík, és persze a TOKYO 2020 logó is ott díszeleg az olimpiai ötkarika mellett. 

 
 
 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Tokyo 2020 (@tokyo2020) által megosztott bejegyzés

És ez még mindig nem minden: az olimpián érmet nyerő sportolók nyakába régi okostelefonok újrahasznosításával készült medálokat fognak akasztani. A Junichi Kawanishi által tervezett érmeket egy nyitott pályázatból választották ki 400 jelentkező tervei közül.

A becslések szerint több mint hatmillió használaton kívüli okostelefonból 32 kiló aranyat, 3500 kiló ezüstöt és 2200 kiló bronzot nyertek ki. Így az aranyérmek is színezüstből készülnek, amiket egyenként 6 gramm arannyal vontak be – mindössze ennyi a különbség az arany és az ezüst között.

6 gramm különbség, ami a sportolóknak egy egész világot jelent.

 
 
 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Tokyo 2020 (@tokyo2020) által megosztott bejegyzés