×

Sportetikett: a mindenkori szurkolás 5 aranyszabálya

ENGLISH VERSION IS AVAILABLE
by
2021. 08. 3.

Mint a legtöbben ezekben a hetekben, mi is olimpiai láztól égünk, és lenyűgözve nézzük a (nem csak, de főleg magyar) sikereket és a felemelő pillanatokat, amikből szerencsére nincs hiány. Aztán persze ott van az a faktor is, amikor a kedves sportrajongó hirtelen annyira elkezd érteni mindenhez, hogy teljesen indokolatlanul minősíti az eredményeket a kanapéról. Íme egy kis illemtan lelkes szurkolóknak.

Nincs olyan, hogy “csak”!

A “csak ezüstérem”-felfogás országában annyira jó lenne eljutni odáig, hogy ha valaki “csak” ezüstöt nyer, neadjsiten még a másodiknál is hátrébb végez, akkor se nyilatkozzunk lekezelően a teljesítményéről. Még akkor sem, ha a sportoló kimondja, hogy nem elégedett az elért eredménnyel. Egyrészt azért, mert bármennyire igazságtalan, a 46. helyezett általában pont ugyanannyi energiát fektet az edzésekbe a felkészülés során, mint az, aki megnyeri az aranyat. És ez az energia jóval több, mint amennyit egy átlagember fektet a mindennapi teljesítményébe.

A számonkérés az edző dolga

Nem pedig azoké, akik a kanapén tespedve szurkolnak – bár mellettük szóljon, hogy legalább követik az olimpiát és szurkolnak, de akkor is! Igen, gondolunk itt például a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkára, akit nem kevés támadás ért, amiért ezen az olimpián nem nyert utcahosszal ott, ahol elindult. Ha valakinek, hát neki nem kell magyarázkodnia – meg persze egyetlen sportolónak sem, aki a komfortzónán kívül éli a mindennapjait.

 
 
 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Katinka Hosszu (@hosszukatinka) által megosztott bejegyzés

Ne minősítsd a sportolók külsejét!

Legalábbis akkor ne, ha nem tudsz pozitívan nyilatkozni. Mert azt nyilván senki nem bírja megállni, hogy elvonatkoztasson a látványtól a képernyőt bámulva, főleg egy olyan sportesemény során, mint az olimpia, ahol az átlagnál több átlagon felüli testfelépítésben gyönyörködhetünk. De ez merüljön ki a dicséretekben (ha feltétlenül ki kell mondanunk hangosan, amit gondolunk), mert végső soron ez nem egy szépségverseny, és a kinézete miatt még senki nem ért előbb a célba.

A pályán nem léteznek rasszok

Az élsportolók nagyon jól tudják, hogy a pályán, páston, medencében stb. csak egyvalami számít, a teljesítmény. Van mit tanulni tőlük, akik tudják, hogy semmivel sem könnyebb legyőzni egy színesbőrű – vagy épp egy homoszexuális – ellenfelet a többinél.

 
 
 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

La Gazzetta dello Sport (@gazzettadellosport) által megosztott bejegyzés

Ne huhogjál, nem vagy te bagoly!

Nincs annál sportszerűtlenebb dolog, mint amikor az ellenfél akcióba lendül, a közönség meg elkezd huhogni és/vagy fütyülni. Persze aki erre a viselkedésre képes, az olyan messze van a sportemberségtől, mint Makó Jeruzsálemtől, de a sport szabályai és a fair play fogalma a versenyek során mindenkire vonatkoznak, beleértve a szurkolókat is. Nem mellesleg ezzel a saját csapatunknak sem segítünk, akik ettől nem lesznek jobbak, maximum ég az arcuk szégyenükben, arról nem beszélve, hogy elveszi a fókuszt a lényegről – a játékról.

További jó szurkolást!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás