Mert kevés pihentetőbb dolog van annál, mint amikor megérkezve a vízpartra végre leterítjük a pokrócot, és egész délután semmi dolgunk sincs azon kívül, minthogy elmerüljünk egy addig nem ismert, gyönyörűen megírt történetben.
Medárdus, a takarító férfi a boldog Északon él feleségével és három gyerekével, a negyediket várva. A dolgos és zsúfolt hétköznapok akkor billennek ki először a helyükből, amikor Medárdus két kislányával együtt karambolozik: bár senki sem sérül meg, az események mégis láncreakcióként indítanak el változásokat a külvilágban éppúgy, mint a szereplők lelkében. Ki a titokzatos színes bőrű idegen, aki feltűnik Kakashalmon, és akit Medárdus kislánya rögtön a bizalmába fogad? Hogyan és miért jutunk el Norvégiából Haitire, és miféle titkokat rejt a hőseink családi háza alatt húzódó barlangrendszer? Kun Árpád regénye öntörvényű szépséggel ötvözi a valóságot és a fantáziát, és bár önállóan is olvasható, sok szállal kötődik a Boldog Észak és a Megint hazavárunk című regényekhez.
Van bennem valami, ami arra késztet másokat, hogy elhagyjanak.
Az olasz írónő korábbi, megfilmesített regényének, A visszaadott lánynak a folytatása. A szerző egy feszült, bensőséges, sűrű szövésű történettel tér vissza, amelynek középpontjában a nővérek közötti ambivalens, de szilárd kapcsolat áll. Az éjszaka legsötétebb órájában Adriana, karjában egy kisbabával, a nővére ajtaján dörömböl. Végtelennek tűnő éjszakai utazása során emlékezetének zugaiból előhívja saját és húga ifjúságát, szerelmeiket és veszteségeiket, titkaikat és megbánásaikat. Pescara tengerparti halásznegyedében, ebben a sziklaszilárd törvényekre épülő, mégis befogadó mikrokozmoszban, hol vendégszerető, hol ellenséges emberek között deríti ki, mi történt a húgával, képes-e megbékélni a múltjával.
A szerző legújabb és talán legszemélyesebb, legszókimondóbb kötete, amelyben egy csokorba gyűjtve adja közre életének személyiségformáló eseményeit, a családi legendárium történeteit. A sodró lendületű írásokból ugyanakkor egyfajta korrajz is kirajzolódik a szocializmus és a rendszerváltás korának tipikus karaktereivel, amelyben tükröződik a szerző tágabb és szűkebb családjának sorsa. Igazán sokszínű könyvet tart kezében az olvasó, de mindegyik történetben megjelenik az a több generáció élettapasztalatait bölcsességbe sűrítő személy, akinek Náray Tamás talán a legtöbbet köszönheti: az édesanyja. Vallomás a fiúi szeretetről – nem csak szülőknek.
Christian Oster a kortárs francia irodalom egyik legnépszerűbb szerzője. Ironikus, groteszk stílusban megírt regényei egyedi színt képviselnek a francia prózában. Narrátoraik középkorú férfiak, akiknek sorsfordító döntéseit és legapróbb lelki rezdüléseit is nagy szuggesztív erővel adja át a belső monológok lüktetése. Az én nagy lakásom az első magyarul olvasható regénye, amelyben nem dördülnek el fegyverek, nem történnek katasztrófák, mégis képes megmutatni, hogyan változnak át banális történések sorsfordító eseményekké, s hogyan teremtődik meg az újrakezdés lehetősége mindenki számára.
Ölellek. Ezt mondta nekem Anne is, a telefonba, az első napokban. És ugyanolyan volt. Ugyanaz a meghatottság. Ebből nem vontam le semmilyen következtetést. Az én életemben egyetlen következtetés se bizonyult megbízhatónak. A dolgok összefonódtak, ennyi az egész. Csak azt kérdeztem magamtól, hol fogok fürdőnadrágot találni. Nem állt szándékomban nadrágot bérelni a pénztárban. Randevúra mentem, nem fegyverletételre.
„Nem kérdezősködsz, nem küzdesz, nem ellenkezel.” 1948-ban ezzel az intelemmel hagyta az anyja a nyolcéves Norikót a nagyhatalmú Kamiza család birtokának a kapujában. És Nori szót fogad. Nem kérdezi, miért hagyta el az anyja, sem azt, miért zárják egy padlásszobába, és zokszó nélkül tűri a mindennapos vegyszeres fürdőket, amivel ki akarják fehéríteni a bőrét. Nori szerelemgyerek, egy japán nemesúr ágyasának és egy afroamerikai katonának a lánya. Rideg nagyanyja gyűlöli, mert a létezése foltot ejtett a család becsületén, és csak azért fogadja be, hogy elrejtse a világ elől. Az intelligens kislány pontosan érzi, hogy a mássága az oka az elutasításnak, és mindenben engedelmeskedik. Amikor három év múlva váratlanul megjelenik a birtokon a néhány évvel idősebb féltestvére, Akira, a két gyerek között erős kötelék szövődik. A tehetséges hegedűművész fiú tanítgatja a húgát, és a zenén keresztül új világ tárul Nori elé, ami végérvényesen megváltoztatja mindkettőjük életét. Figyelem, a könyv New York Times-bestseller.
Mert mindenkinek van legalább egy jó balatoni története – egy kedvenc emlék, egy érzés, egy vicces sztori –, ami úgy kezdődik: Ha Balcsi, akkor… És azért is, mert ezek a mondatok mindig mosollyal végződnek. Ez volt a cél, hogy a jelenleg nem túl barátságos világból kicsit kilépve 200 oldalnyi nyaralásra vigyünk titeket, nem is akárkikkel! Az utóbbi két nyár utazási korlátozásai során még azok számára is felértékelődött a magyar tenger, akik korábban csak b opcióként tekintettek a belföldi nyaralásra. Nekik is ajánljuk ezt a lapszámot, de leginkább azoknak, akik világjárvány nélkül is tudták szeretni és értékelni a Balatont.
