Van ez az úgy nevezett adventi őrület, hogy az emberek késztetést éreznek arra, hogy valamilyen formában mézeskalács illat legyen a lakásukban egész decemberben. Te is így vagy ezzel? Akkor gyere, süss velünk!
Mert valljuk be, kevés kellemesebb illat van a mézeskalácsnál. Kicsit édes, kicsit fűszeres, kicsit olyan éhes leszel tőle, hogy azonnal megjön a kedved a sütéshez, nem csak adventkor. Mert az igazán perverz karácsonyfüggők ezt egész évben tolják. A rafkósabbak megoldják úgy, hogy bemennek a Zara Home-ba, és megveszik a diffúzort, majd élvezkednek, de a bátrabbak sütnek. Íme a recept normális és problémás kalandvágyóknak.
* 50 dkg liszt (ez lehet teljes kiőrlésű, de gluténmentes is)
* 15 dkg cukor (lehet nádcukor is)
* 2 tojássárgája
* 15 dkg méz
* 1 csapott teáskanál szódabikarbóna
* ½ csomag sütőpor
* 10 dkg vaj vagy margarin
* 3 teáskanál Mézeskalács fűszerkeverék – ennek hiányában:
* 1.5 ek fahéj (őrölt)
* 1 ek szegfűbors
* 1 ek szegfűszeg
* 1 ek gyömbér
* 1 kk szerecsendió
Az írókához pedig:
* 10 dkg porcukor
* 2 tojásfehérje
* egy csipet só
* pár csepp citrom
* 1 evőkanál étkezési keményítő
A vajat a mézzel és a cukorral megolvasztjuk, a lisztet a fűszerekkel, a szódabikarbónával és a sütőporral elkeverjük. A tojásokat szétválasztjuk, a sárgákat a liszthez adjuk, a fehérjéből pedig az íróka készül majd. Az olvasztmányt a lisztes keverékhez adjuk, majd alaposan összegyúrjuk. Ha nagyon folyósnak érezzük, fokozatosan adhatunk hozzá egy kis lisztet, de mindig csak egy hintésnyit.
Utána fóliába csomagoljuk, majd mehet a hűtőbe. Télen elég hideg van odakinn, így ha nem fagy, a hűtőnk meg tele, jó neki az erkélyen is. Amikor megdermedt (nagyjából 1,5-2 óra alatt), nem lisztezett deszkán kb. 4-5 mm vastagságúra nyújtjuk,csillag, fenyőfa, rénszarvas, gnómtélapó stb. formájúra szaggatjuk, majd sütőpapírral bélelt tepsin 180 fokos sütőben adagonként 12-15 percig sütjük. Ne legyen sápadt, de épphogy kezdjen el pirulni.
A tojásfehérjéket elkezdjük felverni, majd amikor majdnem kemény, hozzáadunk 20 dkg porcukrot, a keményítőt, egy csipet sót és pár csepp citromot. Az eredménynek fényesnek és tejföl állagúnak kell lennie. Ezután „cumiba” vagy nejlonzacskóba töltjük, utóbbinak picit levágunk a csücskéből, majd a kihűlt mézeskalácsokat díszítjük vele. Nagyjából egy óra alatt teljesen megszáradnak.
1. Ez a fajta mézeskalács a térfogatnövelők miatt kicsit megnő. Ennek az az előnye, hogy rögtön puha lesz, viszont sütés előtt figyeljünk arra, hogy kellő távolságra kerüljenek egymástól a tepsin.
2. Figyeljünk arra, hogy ne közvetlenül tojásra öntsük a meleg vajas-mézes mixet, mert összerántja azt.
3. Tojásmentesen is készülhet, ekkor a méz mennyiségét minimálisan növelnünk kell. Így egy kevésbé rugalmas tésztát kapunk, de nem kell tőle megijedni.
4. Vegán verzióban helyettesíthető a méz pl. datolyamézzel.
5. Ha nem akarjuk írókával díszíteni, sütés előtt diót, mogyorót vagy mandulát is nyomkodhatunk a kiszúrt formák tetejére, de akár csokiba is márthatjuk őket, ha kihűltek.
6. A só azért kell az írókába, hogy ne sárguljon be, a citromtól pedig szép fényes lesz a massza.
Egyelőre ennyi. Nyami.
