Az idén 50 éves Starbucks visszatérve a gyökereihez a kerek évfordulót sellőpikkelyes tumblerekkel és ünnepi kávékülönlegességekkel teszi emlékezetessé. A világ legnagyobb kávéházlánca hosszú utat tett meg 1971 óta, amikoris alapítói még álmunkban sem képzelték, hogy újhullámos kávékultúrát fognak alapítani, de még azt sem, hogy a gőzőlgő italokkal fogják várni a szemeskávéért betévedt vásárlóikat.
A Starbucks történetének már a kezdete sem mindennapi, 1971-ben ugyanis egy angoltanár, egy történelemtanár és egy író állt össze a Washington állambeli Seattle-ben (a neveket úgysem jegyezné meg senki), hogy szemeskávét árusító üzletet nyisson, amit hazaérve szépen mindenki darálgathat és lefőzhet magának. A bolt nevét pedig nem más, mint egy könyv ihlette.
A Starbucks nevet Herman Melville amerikai szerző Moby Dick című könyvéből vették, Starbucknak a hajó első tisztjét hívták a regényben.
És akkor el is jutottunk a Starbucks történetének legsarkalatosabb pontjához, vagyis, hogy miért lett végül Starbucks a hatalmas bálna helyett.
Mert az alapítók még mindig a Moby Dickből inspirálódva eredetileg Moby’s Coffee-ra szerették volna keresztelni az üzletet, a logó megrajzolásakor azonban a fehér bálna alakja kevéssé tűnt vonzónak, így maradt a csupasz mellű szirén, aminek inspirációs forrása több évtizedes találgatásokra adott okot. Sokan a pogány istennőt, Ishtart vélték felfedezni benne, míg mások az egyiptomi főistennőt, Íziszt látták a rajzban megtestesülni. A gyakori kérdésekben pedig a mai napig találunk jobbnál-jobb megfejtéseket, ebből is látszik, hogy a kérdés még mindig foglalkoztatja a közvéleményt. 2006-ban pontot téve az ügy végére a Starbucks szószólója, Valerie O’Neil megerősítette, hogy a logó egy villásfarkú szirént ábrázol. Az első változatot egy 17. századi norvég fafaragvány ihlette, amely a szirént félmeztelenül, dupla sellőfarokkal ábrázolja.
A fekete színű emblémát a Starbucks a rajta látható, fedetlen keblű, sokak szemében szexuálisan túlzottan szuggesztív nőalak miatt később kénytelen volt lecserélni. A második, 1987-92-ig használt fakózöld cégéren a kebleket a szirén leomló haja takarja el, uszálya pedig már kevésbé kivehető, míg a harmadik verzió 1992-től 2010-ig volt látható, melyen a köldök és a mell egyáltalán nem látszott, csak a halasszony farkát hagyták meg. 2006 szeptemberében majd 2008 elején a Starbucks egyébként tett még egy-egy próbát, és ideiglenesen visszahelyezte a régi barna szimbólumot a papírpoharakra, de az újfent nem kevés port kavart a fedetlen keblek miatt, így maradt a hajas verzió. Ezek után már csak annyi változás történt 2011-ben, hogy a rajz körüli felirat lekerült a poharakról, a szirént pedig kinagyították, ezt a logót láthatjuk ma is.
Visszatérvén történetünk fonalához, a márka életében a következő mérföldkő akkor érkezett el, amikor 1982-ben Howard Schultz lett a cég kereskedelmi- és marketingigazgatója, aki egyik milánói útja után azt javasolta, szemeskávén kívül főzött kávékat is áruljanak. A tulajdonosok azonban elsőre elvetették az ötletet, mert attól tartottak, ha belevágnak az italbizniszbe, az árthat a cég fő profiljának.
Szerintük ugyanis a kávé az egy olyan ital, amit mindenki magának készít el otthon. Ettől függetlenül ingyenes kóstolási lehetőséget azért biztosítottak a vásárlóknak.
A sors fintora, hogy később éppen a Starbucks teremtette meg a take away kávé kultúráját szerte a világon, ami pedig a lehurrogott marketinges kollégát illeti, nos, ő sosem adta fel: 1986 áprilisában megalapította saját kávéház-láncolatát, 1987-ben pedig felvásárolta a Starbucks brandet, hogy egyesítve a kettőt létrehozza a mára világhírűvé vált, ikonikus cégóriást.
A világ legnagyobb kávéházláncát üzemeltető cég jelenleg 50 országban van jelen több mint 16858 kávézójával – ebből 11000 az Egyesült Államokban, 1000-nél is több Kanadában, a többi pedig Európa-szerte tarkítja a világtérképet.
View this post on Instagram
A szirén sikertörténete pedig folytatódik – bár tudjuk, 2020-ban nem igazán lehet sikertörténetekről beszélni –, a pandémiás korlátozások hatására a Starbucks már itthon is elérhető az ételházhozszállítási szolgáltatók repertoárjában, de a kávézókba betérve is hozzájuthatunk az ünnepi tumblerekhez és a napi koffeinadagunkhoz, mondjuk a Fashion Streeten! 🙂
Nyitókép: Pejkó Gergő (Fashion Street Magazine 2020)
Forrás: Howard Schultz – Dori Jones Young: Sztárkávéház
