×

Együnk balatoni halat!

ENGLISH VERSION IS AVAILABLE
by
2021. 07. 30.

Július utolsó szombatja a balatatoni halak napja. Ennek alkalmából illendő halat, azon belül is magyar fajtákat fogyasztani. Így aztán hétvégén irány a legközelebbi halsütő!

Az ország legnagyobb élővizére, a Balatonra kívánja felhívni a figyelmet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azzal, hogy 2004-től minden év július utolsó hetében megtartják a balatoni halak napját. Mi magyarok ugyanis nem vagyunk a halfogyasztás bajnokai. Egy 2020-as felmérés szerint a megkérdezett lakosság 8,7%-a évente egyszer, 44%-a évente néhány alkalommal, 40,1%-a havi rendszerességgel, 4,8%-a naponta vagy hetente fogyaszt halat/halterméket, 2,4%-a pedig soha nem eszik halat.

Ez elég szomorú statisztika, nem igaz?

Pedig a hal nemcsak fehérjékben és vitaminokban (D, B2, B12) gazdag, jelentős ásványianyag- és nyomelemforrás (jód, szelén, fluor) is egyben. A benne található omega-3 zsírsavnak köszönhetően a gyakori halfogyasztás jótékony hatással van a szervezetre. Csökkenti az időskori szemmegbetegedéseket, a rák-, az infarktus-, az érelmeszesedés- és az agyvérzés kockázatát és hatékony segítséget nyújt a depresszió ellen is.

Jó hír, hogy habár tengerünk nincs, Magyarország édesvizeiben is bőven találunk említésre – és evésre – méltó halakat. A Balatonban körülbelül 42 (más adatok szerint 50) halfajt találunk, ezeknek nagyjából négyötöde őshonos.

Ezek közül  a leggyakoribbak:

·         csuka

·          bodorka

·          amur

·          vörösszárnyú keszeg, jászkeszeg, karikakeszeg, dévérkeszeg, lapos keszeg

·          balin

·          szélhajtó küsz

·          garda, compó

·          halványfoltú küllő

·         kínai razbóra

·          szivárványos ökle

·          kárász, ezüstkárász

·         ponty

·          fehér busa, pettyes busa

·         réti csík

·          európai harcsa, törpeharcsa,

·          európai angolna

·          naphal

·          sügér

·          vágódurbincs

·          fogassüllő, kősüllő

·          folyami géb

·          fejes domolykó

·          menyhal

A hófehér, sovány, szálkátlan, ízletes, alacsony zsír- és nagy fehérjetartalmú fogassüllő, és a tömör húsú, rugalmas állagú ponty balatoni hal néven uniós védelmet kapott. Ennek értelmében az Európai Unió területén balatoni halnak csak a termékleírásában rögzített követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni. A ponty egyébként 2014-ben a Magyarország kedvenc hala titulust is elnyerte. Nem csoda, hiszek a magyar halfogyasztás nagy részét a karácsonykor asztalra kerülő rántott ponytpatkó és a halászlé teszi ki.

Na, ha ezek alapján megjött a kedvünk egy balatoni keszegezéshez, mert romantikus látomásban a tihanyi apátság alatt, hajnalban kifogott hal képe elevenedett meg előttünk, el kell, hogy kedvetlenítsem a kedves olvasóközönséget.

Balatoni halat csak akkor fogunk enni, ha magunk pecáztuk ki. A Balatonban ugyanis nincs halászat, a horgászok által kifogott hal a család asztalára kerülhet, de kereskedelmi forgalomba nem.

A büfékben, éttermekben általunk rendelt hal jellemzően Balaton-környéki halastavakból vagy a balatoni vízrendszerből érkezik. Ha pedig nem, akkor a sehogyan sem magyar hekket fogjuk kapni.

Ha halsütőbe nem, csak a piacra jutunk el a hétvégén, magunk is elkészíthetjük az egyik – sajnos kevésbé népszerű- strandételt:

Ropogósra sült keszeg

A halakat sűrűn beirdaljuk, besózzuk, hogy a só a vékony szálkákat szétmarja,majd  5-6 órára hűtőszekrénybe tesszük.

A besózott halakat ezután folyó víz alatt a sótól lemossuk, hagyjuk lecsöpögni, majd paprikás kukoricalisztben alaposan megforgatjuk.

Bő olajban aranybarnára sütjük.

Egy jó kovászos uborka elég is körítésnek!

Jó étvágyat!