Ez a cikk nem csak a férfiaknak hasznos (mert valljuk be, az éhség okozta ingerültség az ő esetükben általában nagyobb méreteket ölt), de a nőknek is, hiszen az érzelmi éhség más tőről fakad, mint az a jól ismert feszültség, amely akkor tör ránk, amikor sikerült megvárni az utolsó utáni pillanatot.
Egyszer-kétszer belefér a comfort food fogyasztása egy hónapban, ha minden kötél szakad, de ha megszokássá válik, és túl sok értelmetlen dolgot (pl. szénhidrát és cukor) viszünk a szervezetünkbe túl sokszor, az az egészség rovására fog menni. Nem titok, hogy más ételekhez nyúlunk, ha már érezzük az éhséget, és ha ettől (vagy szimplán csak úgy) stresszesek vagyunk, hiszen ilyenkor az ítélőképességünk már nem az igazi, és sokkal elnézőbbek vagyunk magunkkal és a hűtő vagy a sarki bolt felhozatalával, vagyis szinte bármivel, ami azonnal csillapítja az éhséget. Felfalunk egy csomó értelmetlen, kész és gyors hülyeséget, hogy aztán jöjjön a megbánás.
Ami pluszban rossz hír, hogy az érzelmi éhség a fizikai, valós éhségtől teljesen különbözik, és nem akkor tör ránk, amikor már egy jó ideje valódi éhséget érzünk, és ettől leszünk idegesek, hanem olyankor, amikor az (általában negatív) érzelmeinkre reagálva eszünk: a magány, a szorongás, a szomorúság vagy a frusztráció érzéstelenítése végett.
És mivel ez hirtelen tör az emberre, az evés szükséglete nem halogatható, mert nem fokozatosan érkezik és elég szelektív: ilyenkor csak bizonyos ételeket kívánunk, általában édességeket, de legalábbis olyanokat, amelyek sok cukrot és rengeteg kalóriát tartalmaznak. Visszatérve egy kicsit a megbánásra, ez a másik, amiben az érzelmi éhség különbözik a valós táplálkozási igénytől, ugyanis amikor így eszünk, az esetek legnagyobb többségében bűntudatot érzünk, amit normál táplálkozás után nem szabadna. Így, bár egy pillanatra csillapodott a szorongásunk, jön helyette egy újabb, a megbánás, hogy felfaltunk egy zacskó chipset vagy csokit, amitől még rosszabbul éezzük magunkat – és beindul az ördögi kör, ami rosszabb esetben evészavarokhoz, úgynevezett falászavarhoz és persze elhízáshoz vezet. Ezért van az, hogy az érzelmi éhségtől szenvedők képtelenek diétát tartani. Mielőtt azonban eljutnánk idáig, jó tudni, hogy az érzelmi éhség kontrollálható, már ha arra legalább vesszük a fáradtságot, hogy egy kicsit előre gondolkodjunk az egészségünk és a testi-lelki jóllétünk érdekében. És hogyan? Íme 6 tipp a GQ olasz szakértőjétől!
Napi ötször egyél!
Nem, nem sok, mert a diéta első szabálya tényleg az, hogy mikor és mennyit eszel. Sokan azért sem kezdenek hozzá, mert azt hiszik, a napi ötszöri evés azt jelenti, hogy öt fő étkezést tartunk, vagyis mindahányszor jól telezabáljuk magunkat. Hát nem. Ezt a főétkezésekkor sem szabadna (reggeli, ebéd, vacsora), a tízórai és az uzsonna pedig tényéeg valami apróságot jelent, egy gyümölcsöt, egy zabszeletet, két-három nyers sárgarépát, vagy maréknyi magvakat. Ezzel a túl jóllakottságot és az éhséget is könnyedén lehet kontrollálni.
View this post on Instagram
Koncentrálj a minőségre!
A mennyiség és a gyakoriság helyett. Ennek legegyszerűbb módja, ha olyan recepteket nézel, amik egy kicsit bonyolultabbak, de ne úgy képzeld, hogy akkor órákat kell majd főznöd, hanem mindössze több összetevőből álljon, minőségi falatokból, ami lehet egy kicsit pepecselősebb saláta akár. A lényeg az odafigyelés, hogy törődj azzal, mit teszel a tányérodra. A minőség pedig a hogyanra is érvényes: sose egyél állva vagy menet közbe, mindig vedd a fáradságot, hogy megteríts az étkezéshez, még ha egy kis tálkaalátétről van szó a müzlidnek. És ha már eszel, ne nyomkodd a telód, csukd ve a szemed, és kezdd el érezni és élvezni az ízeket.
Vezess étkezési naplót!
Manapság, amikor a tabletek és telefonok a tenyerünkhoz vannak nőve, nem kifogás a lustaság. Elég felcsapni a jegyzeteket és leírni azonnal, mi mindent ettél, de egy falatot se hagyj ki! Már az, hogy visszaolvasod este, meghökkentő lesz, a tudatosság szempontjából pedig elengedhetetlen feladat egy érzelmi evőnek. Kezdd úgy, hogy nem tartasz diétát, csak egy hetet írj le az eddigi (rossz) szokásokkal, és azt is jegyezd fel, hogyan érezted magad az étkezések előtt, közben és után. Ez segíteni fog megérteni, mit miért teszel.
Keress alternatív tevékenységet!
Az érzelmi evés esetében felmerül a pótcselekvés fogalma is, így a kezelésében segíthet, ha a zabálás helyett kereünk valamilyen másik tevékenységet, ami szintén örömöt szerez. Azt persze mindenkinek magának kell kitalálni, melyek ezek: olvass könyvet, nézz meg egy-két vicces videót a YouTube-on, hívd fel a barátaidat, de a cél ne a terelés legyen. Keress olyan tevékenységet, amelyek endorfinokat, a jó hangulat hormonjait szabadítják fel, és esetenként kiváló szokásokká is válhatnak, amelyek szintén segítenek a jóllét fenntartásában.
Vond ki a stresszfaktort!
Van, hogy ahhoz, hogy vissszanyerjük az irányítást valami felett, egy másikat el kell engednünk. Persze könnyű mondani, hogy ne stresszelj – lehetetlen feladat, tudjuk jól. De ha konstans gyomorideged van a munkahelyeden, ahonnan hazaérve úgy vezeted le a stresszt, hogy feltéped a csokikkal és fagyival jól feltankolt hűtőt, és elpusztítod a tartalmát, az nem jó. Ilyen esetekben pedig nem lehet elmenni futni inkább, mert a szellemi és érzelmi kimerülés nem így működik. De akkor igenis el kell gondolkozni azon, hogy hogyan lehetne megszabadulni, vagy legalábbis enyhíteni a napi szintű stresszen, kevesebb feladatot vállalni, megbeszélni egy konfliktust, és ha egyikre sincs mód, akkor viszont el kell gondolkozni a váltáson. Mert semmilyen munkahelyért nem éri meg beáldozni az egészséget.
Kérj segítséget!
Végső esetben, ha úgy érezzük, egyedül képtelenek vagyunk megoldani a problémát, forduljunk szakemberhez. Nem, nem szégyen, ezen már rég túl vagyunk 2022-ben. Vannak problémák, amiket nem lehet egyedül megoldani. Ha az érzelmi éhség állandó, és nem tudod kordában tartani, akkor jobb, ha szakemberhez fordulsz: pszichológus vagy pszichoterapeuta lehet az első lépés, amelyen keresztül végül eljutsz egy táplálkozási szakértőig, onnantól pedig már sokkal könnyebb lesz az út a gyógyulásig.
Forrás: GQ Italia
