×

Most akkor jobb a koffeinmentes kávé, vagy sem?

ENGLISH VERSION IS AVAILABLE
by
2022. 07. 27.

Kávé – szövetséges vagy ellenség (vagy épp egyszerre mindkettő), amelyről a függők képtelenek lemondani az egyedülálló ízélmény, az általa érzett hatás, vagy szimplán a kávéivás  rituáléja miatt. A szívet dobogtató fekete alternatívája a koffeinmentes változat, amely szintén sok kérdést felvet az egészség szempontjából, megpróbáltunk utána járni az igazságnak.

Még jobbá tennéd a szexuális életed? Kezdd a napot egy bögre kávéval (ha eddig nem tetted volna), és ezt a szakértők mondják!

Egy csésze fekete – önmagában, tejjel vagy cukorral. Alapvető segítség, hogy ébren maradjunk a munkában (vagy egyáltalán magunkhoz térjünk reggel), amikor hosszú és unalmas nap elébe nézünk, de hasznos energialöketet ad a kajakóma után is, ha egy rövid sziesztára sincs idő. Néha azt gondolom, jó annak, aki az íze miatt nem szereti a kávét, neki bizonyára könnyebb dolga van, mint azoknak, akik már az illatától is remegni kezdenek, így képtelenek ellenállni egy (kettő, három, négy…) csésze kávénak. Miért kellene? Mert ahogy általában mindent, ezt is egyre gyakrabban démonizálják (függőséget okoz, kifárasztja a szívet, szorongáshoz és alvászavarhoz vezet), és mire nagy nehezen rávesszük magunkat, hogy megálljunk egy, de max kettő kávénál, jönnek az ellenhírek, amelyek szerint a rendszeres kávéfogyasztóknál ritkábban alakulnak ki szív- és érrendszeri, vagy rákos megbetegedések. Köszi. Eddig persze jó kis alternatíva és mentsvár volt a koffeinmentes kávé, hiszen energialöket híján az alvás és szorongás miatt biztosan nem kell aggódni, a rituálé részét pedig életben lehet tartani, nem beszélve ugye az elhanyagolhatatlan ízélményről. Aztán mint olyan, ez is a tudósok figyelmének kereszttüzébe került: egyes tanulmányok szerint káros az egészségre, mások szerint biztosan nem. De akkor hol az igazság? A koffeinmentes kávé végül is jó vagy rossz? Persze élhetnénk a jó öreg közhellyel, miszerint mindent szépen mértékkel kell ugye, de azért akkor is jó lenne tisztában lenni az igazsággal – ezért örültem, amikor egy olasz weboldalon végre olvashattam erről.

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

via GIPHY

A koffeinmentes kávé rövid története

Ahhoz, hogy megértsük, miért démonizálják olykor a koffeinmentes kávét is, vissza kell mennünk a történelembe, egészen pontosan az 1900-as évek elejére, amikor is egy német kereskedő, legyen a neve Ludwig Roselius, véletlenül felfedezte a koffeinmentességet: szállítás közben egy rakomány kávébab ugyanis a tengerbe esett, és a sós víz természetes úton vonta ki a koffeint a babocskákból. Roselius egyből meglátta a piaci rést ebben a változatban, megalapította a Kaffee HAG márkát, és néhány év után szabadalmaztatta eljárását a koffeinmentesítésére, amely során a sós víz mellett egy erős kémiai oldószert, benzolt használt. Ma már tudjuk, hogy ez az anyag  kis mennyiségben is veszélyes: irritálja a szemet és a légutakat, álmosságot, szédülést és fejfájást, bőrkiütéseket okoz, nagy dózisban és hosszú távon pedig rákot, vérbetegségeket, terhesség alatti magzati fejlődési problémákat is.

És bár mára azért a dolgok megváltoztak, még mindig vannak gyártók, akik ha nem is benzolt, de erős vegyszereket használnak a koffein kivonására, ami nem kifejezetten egészséges, így nem csoda, ha sokan nem bíznak abban, hogy ez a kávé egészségesebb verziója.

A legnépszerűbb koffeinmentesítő módszerek

Manapság három fő módszert alkalmaznak a koffein eltávolítására a kávébabból: kémiai oldószerrel, folyékony szén-dioxiddal (CO2) és vízzel. Az oldószeres eljárás során a még nyers, zöld kávébabot addig párolják, amíg a kávébab pórusai (vagyis a sejtszerkezete) megnyílik, hogy ezután jöhessen az oldószer (etil-acetát és/vagy diklórmetán) amely megköti a koffeint, és amikor megmossák a babszemeket, a koffein is távozik – és még ki tudja, mi. És bár ez a legolcsóbb megoldás, van, hogy minőségromláshoz vezet.

A nyolcvanas évek óta alkalmazzák az úgynevezett svájci vizes eljárást, ami egy környezetbarát verzió (és persze sokkal drágább, tehát a luxuskategóriás kávét nem érdemes mással koffeinmenetesíteni). Itt párolás helyett áztatják a kávébabot, és nem használnak vegyszereket: vízalapú zöld kávé kivonattal oldják ki a kávéból a koffeint, majd a koffeinnel telt vizet aktív szénszűrőn keresztül szűrik meg.

A legdrágább eljárás során pedig szén-dioxidot használnak: nagy nyomás alá helyezik, hogy halmazállapota cseppfolyós legyen, aminek hatására a koffein kioldódik/kimosódik a kávébabokból vegyszerek használata nélkül.

Hogyan válasszunk biztonságosan koffeinmentes kávét?

A Consumer Reports által megkeresett szakértők végérvényesen tisztázzák a felmerült kérdést: az alkalmazott eljárástól függ, hogy a koffeinmentes kávé jó-e vagy sem. Ha vízalapú, vagy folyékony szén-dioxid alapú eljárással nyert koffeinmentes terméket használunk, az nem jár egészségügyi kockázattal. Hogyan lehet megkülönböztetni őket? El kell olvasni legalább a címkét, de nulladik pontként kapaszkodó lehet az ár, mert a megfelelően mentesített termékek lényegesen drágábbak, és általában olyan nagy márkák gyártják őket, amelyek drágább gyártási folyamatokba tudnak beruházni. A bio címkével ellátott kávék nyilván jobbak, ebből is látszik, hogy a felirat nem mindig bullshit.

És mi a helyzet a vegyszeres eljárással?

A metilén-kloriddal és etil-acetáttal készült koffeinmentes termékek esetében a kérdés joggal vitatott, hiszen a felhasznált anyag kis adagokban belélegezve köhögést, sípoló légzést és légszomjat, nagyobb mennyiségben pedig szédülést, fejfájást, zavartságot, hányingert, hányást, fáradtságot okozhat, és kimutatták, hogy állatoknál (nem humán vizsgálatokról beszélünk) máj- és tüdőrákot is okozhat. Ennek ellenére mégis azt mondják, pánikolni azért nem kell, mert a koffeinmentes kávéban jelenlévő vegyszerek mennyisége a szakértők szerint túl kicsi ahhoz, hogy bármilyen hatással legyen az egészségünkre.

A zöld álkávék trendje

A koffeinmentes változaton kívül persze vannak manapság nagyon trendi, úgynevezett superfoodokból készült álkávék is, de valljuk be, ezek messze nem nyújtanak olyan élményt, mint egy jó espresso vagy cappuccino. Legalábbis ami az ízeket illeti, biztosan nem. Én is próbálkoztam már a macával, a kurkumából vagy ginzenggel készült smoothie-szerű kávéhelyettesítőkkel, de nekem nem jött be egyik sem – az is hosszú hónapok keserves kísérletezéseibe került, míg a tejallergiám miatt (nem laktóz, hanem a tejfehérje) kitapasztaltam, hogy a növényi alternatívák közül a zabtej áll a legközelebb az általam gyerekkorom óta megszokott és imádott ízélményhez, ami a reggeli tejeskávémat illeti. Mert finom a kókusz, szeretem a mandulát, de a kávémnak kávéíze legyen.

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

via GIPHY

Forrás: elle.it

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás