×

Quiet Quitting – a munkafront legújabb trendje egy jogos igény a jobb életért

ENGLISH VERSION IS AVAILABLE
by
2023. 09. 10.

Évekig elfogadtunk egy mérgező munkakultúrát, amely szerint önmagunk kifacsarása és az állandó túlórázás számított a normálisnak, az alapkövetelménynek. Jelenleg viszont a Quiet Quitting kezdi uralni a munka világát és az ahhoz fűződő érzéseinket.

A 2020-as világjárvány és az elbocsátások korszaka után a nagy lemondás korszakába léptünk (The Great Resignation – akit érdekel a téma, katt ide). Sokan rájöttünk, hogy inkább feláldozzuk a gazdasági biztonságunkat azért, hogy megőrizzük a mentális egészségünket. Aztán mindez szépen továbbgyűrűzött, így ma mindenki (coach, guru, influenszerek és közösségimédia-felhasználók) a Quiet Quittingről, a munkáról való fokozatos és csendes lemondásról beszél. Bár az új kifejezés egy komoly változásra hívja fel a figyelmet, azt is bizonyítja, hogy bizony még a munka világa  sem mentes a trendektől. 

 
 
 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

BBC News (@bbcnews) által megosztott bejegyzés

 

De mi is pontosan a Quiet Quitting?

Először is fontos megérteni, honnan származik a kifejezés: nem meglepően a TikTokról. A közösségi oldalon a #quietquitting hashtag augusztus első napjaiban már több mint egymillió videós találatot számlált. Néhány tisztességes követővel rendelkező felhasználó pedig el is kezdett a témának szentelt tartalmakat gyártani.

„Már nem tépem magam darabokra” – vallotta be Clayton Farris

@claytonfarris4ever Have you ever tried QUIETLY QUITTING? 🤫#quietquitting #mindfulness #lettinggo #hustle ♬ Little Things – Adrian Berenguer

A fogalom pedig akkor vált igazán „legálissá”, amikor először a Wall Street Journal, majd a Guardian és a NYT is foglalkozni kezdett a témával. Így lesz egy egyszerű hashtagből a média figyelmét és elemzését érdemlő fenomén.

Quiet Quitting és a csúf igazság

Yessi Bello Perez, a LinkedIn hírszerkesztője néhány szóban elmagyarázta a Quiet Quitting jelentését.

„Azt jelenti, hogy elutasítjuk azt az elképzelést, hogy a munka vegye át az életünket. Azt, hogy egy munkavállalóknak többet kell adnia, még akkor is, ha a munka meghaladja a hétköznapi feladatokat és kötelességeket. 

A Quiet Quittingnek számos formája lehet: az érdeklődési körünknek nem megfelelő projektek elutasítása, a munkaidőn kívül érkező üzenetek megválaszolásának megtagadása, vagy egyszerűen csak az, hogy kevésbé érezzük magunkat érintettnek a szakmai szerepünkben.

A WSJ szerint a munkavállalók elkötelezettsége az Egyesült Államokban valójában csökkent az utóbbi években, és ez a folyamat nem stagnál. A Gallup (amerikai székhelyű elemző és tanácsadó cég) felmérési adatai azt rögzítették, hogy a Millenials néven is ismert Y generáció és a Z generáció tagjai körében a munkahely iránti érdeklődés 2022 első negyedévében 31%-ra csökkent. Európában pedig a válaszadóknak csupán 14 százaléka mondta azt, hogy valóban elkötelezett és elégedett a munkájával.

 
 
 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

The Wall Street Journal (@wsj) által megosztott bejegyzés

 

Aggódnunk kellene? 

Nem maga a fogalom az aggasztó, hanem az a gondolat, hogy egy globális válság és egy gazdasági bizonytalansággal jellemezhető időszak kezdete kellett ahhoz, hogy rájöjjünk: 

Éveken át elfogadtunk egy rendkívül mérgező munkakultúrát. Ez a gondolat rávilágít arra az általános gyakorlatra, hogy a munkavállalókat mindig is arra kérték, hogy végezzenek el plusz, gyakran nem kívánt feladatokat. És amikor visszautasítják, azt a lustaság, az érdektelenség egy formájának tekintik. 

Így fogalmazott Tayo Bero újságíró a The Guardianban. És feltette a második kérdést is, amire a jelenség, vagy ha úgy tetszik, a tendencia rávezet minket. 

Vagyis, hogy kinek kedvezne leginkább a Quiet Quitting, ha ez lenne az új norma munkafronton?

„A nőknek mindenképpen, hiszen ők azok, akiket emberemlékezet óta bíznak meg olyan feladatokkal, amik gyakran nem vágnak a munkakörükbe. Például az irodai parti megszervezése, egy problémás ügyfél pátyolgatása, az alkalmazottak születésnapjainak nyilvántartása és így tovább” – folytatja Bero. 

Lise Vesterlund, a The No Club című könyv társszerzője szerint a férfiaknak sokkal könnyebb nemet mondani, mert az elutasításnak valószínűleg nem lesznek következményei. A női munkavállalók esetében sokkal több érdek játszik szerepet, különösen, ha olyan élethelyzetben vannak, amikor nem engedhetik meg az elutasítás luxusát. Ezt pedig a munkáltatók előszeretettel használják ki. A Bloomberg elemzése szerint ők azok, akik a legtöbbet profitálhatnának a Quiet Quitting térnyeréséből. 

Reménykedjünk, hogy a munkavállalók is belátják, hogy ez a fogalom nem kifogás a lustaságra, hanem pont az ellenkezője. Mert egy kiegyensúlyozott, jól motivált munkavállaló sokkal hatékonyabb, mint egy agyonstrapált, kiégett alkalmazott

Forrás: Elle.it / Képek: Unsplash