A Fashion Street Magazin most először négy különböző címlappal jelent meg, amelyek mindegyike sajátos módon dolgozza fel a választott tematikát. Ezúttal a művészet került fókuszba.
Tisztában vagyunk vele, hogy a művészetről nem lehet a teljesség igényével foglalkozni 200 oldalon, ahhoz 200 ezer oldal sem lenne elég. Mi azonban a tőlünk megszokott módon tárjuk elétek ezt a nagyon hálás témát, a saját szűrőnkön keresztül, amely nem más, mint a divat.
A művészet varázs, a művészet élmény, a művészet szépség és fájdalom, öröm és bánat. Feldolgozás majd feloldozás. A művészet kapcsolódás és kikapcsolódás, terápia, önkifejezés, örök inspirációforrás. Nem hiszem, hogy van olyan ember, akinek ne lenne legalább egy olyan művészeti alkotás a fejében – legyen az egy verssor, egy dallam, egy kiállításélmény, egy előadásról az agyban ragadt pillanatkép –, amely végigkíséri az útján. El lehet képzelni az életet művészet nélkül, csak nagyon szomorú. Ebből a szenvedélyből kiindulva készítettük nektek ezt a mostani magazint, amiért – reméljük – ti is rajongani fogtok.
A kortárs tánccal viszonylag későn ismerkedtem meg, azért azonban nagyon hálás vagyok, hogy az első élményem a Duda Éva Társulathoz kötődik. Sosem gondoltam volna, hogy ennyire el tud varázsolni egy szavak nélküli világ. Minden egyes előadásuk minden pillanata fogva tart, és olyan mély nyomot hagy, hogy csak szuperlativuszokban lehet róluk beszélni. Az idén 15 éves társulat a hazai kortárs táncművészet egyik vezető társulata, amely a mozdulat nyelvén mesél el olyan lehengerlő történeteket, amelyekhez bárki könnyedén kapcsolódhat.
Úgyhogy amikor Éva, a társulat névadója, vezetője és koreográfusa igent mondott a felkérő levelemre, ujjongva hívtam fel Wertán Botondot (aki az előző címlapunkat is készítette), hogy újabb szuperprojekt van a láthatáron.
A társulat táncosai élsportolókat megszégyenítő alázattal, zokszó nélkül pózoltak szinte semmiben az áprilisi napok egyik legzordabbikán, Éva fáradhatatlan instrukcióit követve. Pedig a Leányfalui Strandfürdő üres medencéjének esőáztatta, jéghideg csempéje nem igazán volt kényelmes fekhelye a modelljeinknek.
Az eddigi leghosszabb, 22 oldalas divateditorialhoz Horváth Ottó és Déri Nikosz készített lenyűgöző stylingot. Botond csodálatos fotói mellett persze interjú is készült Duda Évával, érdemes elolvasni. A helyszínért egyébként hatalmas köszönet illeti a strandfürdőt és a munkatársakat, akik mindenben a rendelkezésünkre álltak, hogy segítsék a munkánkat.
A legszínesebb címlapunkat Viszlay Márk készítette, aki a tőle megszokott humorral és játékossággal fotózta a Nemes Marci, Szegei Kata és Benus Dani triót. Nemes Marci személye mellett nem lehet elmenni 2024-ben, ha kortárs művészetről beszélünk, hiszen ő képvilsei hazánkat a jelenleg is zajló, 60. Velencei Biennálén. A KATASZEGEDI brandet pedig nyilván nem kell bemutatni. Az egyik legismertebb és legsikeresebb hazai divatmárka tervezőpárosa régóta tartó barátságot ápol Nemes Marcival, több kollekciójuk inspirálódott a festő művészetéből. Kollaborációik kiválóan bizonyítják, milyen jól fér meg egymás mellett a divat és a festészet – többek között erről, és még sokkal izgalmasabb témákról is beszélgettünk a velük készült interjúban.
A fotózás egyébként Marci műtermében zajlott, a biennáléra való kivonulása előtt egy héttel. Egészen elképesztő volt látni és érezni a két éves munka és felkészülés abszolút finisét, az exsztázist és a teljes káoszt.
Nagyon köszönjük, hogy bebocsátást nyertünk ebbe a hihetetlenül inspiráló és intim környezetbe!
A festőművészet történetének legizgalmasabb alkotásai örök inspirációként szolgálnak, így válnak a múlt legkiválóbb művészei a jelen múzsáivá. Az ecset és a vászon helyett ezúttal a divat és a fényképezőgép mesél el néhány jól ismert és néhány általunk teremtett történetet. Ebben a klasszikusan szépművészeti anyagban, amelyet Martin Wanda fotózott, a festővászon leghíresebb csókjai szolgáltak inspirációul, amelyből végül két címlapot is választottunk. Az adott műalkotásokat nem kell senkinek bemutatni, ha netán mégsem jöttetek rá magatoktól, járjatok nyugodtan utána. Arra pedig talán a címlapszettekből is rájöttetek, hogy a stylingot Kiss Márk készítette.
A helyszín itt is nagyon különleges volt: a KincsemKULT-nak köszönhetően csodálatos kontextust tudtunk teremteni ennek a divatanyagnak is.
A magazinban ezúttal két új fiatal fotós is debütált. Sutus Fanni a Z generációs Dávid szobrot keltette életre digitális és analóg lencséin keresztül, akit Cserkuti Viola burkolt modern köntösbe. A magazin hasábjain életre keltett szobrunkat a mesterséges intelligenciának köszönhetően megkérdeztük arról is, mit gondol stílusról, meztelenségről és kortárs művészetekről. És válaszokat is kaptunk, nyilván.
Szigligeti Balázs álom és valóság között lavíroz a tőle megszokott képi világgal. A tematika ebben az anyagban egy adott művészeti irányzat volt. Hiszen ha a divat választhatna magának egyet, az valószínűleg a szürrealizmus – és annak minden szabadsága – lenne.
Akárcsak az előző számokban, ezúttal is készültünk irodalmi rovattal, a felkérésünket pedig olyan neves kortárs írók vállalták el, mint Kepes András, Szvoren Edina és Vonnák Diána. A tematika mentén készült írások most is emelik a magazin értékét, a zseniális illusztrációkat pedig ezúttal is Mészáros Lúcia készítette. Nagyon büszkék vagyunk rájuk, akárcsak a cikkeket írt szerzőinkre.
Cselőtei Boglárka a divat és képzőművészet összefonódásának legjellegzetesebb példáit sorakoztatja fel: az elmúlt évek legizgalmasabb hazai kollaborációit, amelyek a divat és művészet gyönyörű összeolvadását példázzák.
Gallai Renáta, a Klauzál6 Projekt Galéria vezetője és kurátora olyan fővárosi art space-eket gyűjtött össze, amelyek jóval túlmutatnak a hagyományos kiállítótereken. Az egykori ipartelepekből kialakított műtermekben és stúdiókban a kiállítások mellett különleges társművészeti programokkal, eseményekkel is találkozhatunk a kortárs művészet közvetlenebb, szélesebb körű és alternatív befogadására.
Kovács Vanessa, a NESSANA márka alapítója és tervezője a divatbranding művészetébe kalauzol el minket félig szakmai, félig fogyasztói szemmel. Obersovszky Gyula pedig az egyetemes művészet szubjektivitását vizsgálva írt az alkotók és alkotások halhatatlanságának kérdéséről.
A magazint június elejétől augusztus végéig találjátok meg országszerte a Relay és Inmedio újságosstandjain, valamint a belvárosi Bestsellers könyvesboltban. Idén először pedig végre online is megrendelhető a magazin – mind print, mind digitális formátumban – a Magazinly oldalán.
Vegyétek, olvassátok, szeressétek!
