Persze nem azt mondjuk, hogy még szabadidős tevékenységet is úgy válassz, hogy hasznos is legyen egyben. De tény, hogy vannak olyan időtöltések, amelyek jobban stimulálják az agyat, mint a többiek. Íme 3 jótékony hobbi, amitől jobban fog vágni az agyad!
A jó hobbi kikapcsol, feltölt, űzése közben és után pedig boldogabbnak érzted magad. De valljuk be, az sem hátrány, ha mindeközben egészségesebb is leszel – fiziálisan és mentálisan egyaránt. Nem azt mondjuk persze, hogy nem lehet egy nehéz nap után nyálat csorgatva valami teljesen agyatlan sorozatot nézni, mert olyakor arra is szükség van. De amikor egy új rendszert alakítunk ki az életünkben, törekedjünk arra, hogy olyan tevékenységeket építsünk be az életünkbe, amelyek valóban építő jellegűek. Amelyek amellett, hogy maximálisan kikapcsolnak, még az agyat is serkentik. A szeptember pedig tökéletes az új kezdetekhez!
Az olvasás jótékony hatásait nem lehet eleget hangsúlyozni. Ha kikapcsolódni vágyunk, ez az első számú javasaltunk, hiszen nincs még egy olyan tevékenység, amely ennyire lekötné az embert. Olvasás közben ugyanis nem megy a multitasking. Amikor elmerülünk egy történetben, vagyis zajlik az értő olvasás, az agyban nincs helye más tevékenységnek. Amikor elképzeljük, vizualizáljuk a leírt történetet, karban tartjuk, tréningezzük a képzelőerőnket. (Gyerekeknél pedig ez által fejlődik ki egyáltalán a jó képzelőerő, véletlenül sem a tabletezéstől.) A képzelőerő, a fantázia pedig az érzelmi intelligenciánkat növeli, valamint empatikussá tesz minket, hiszen kapcsolódunk egy adott történet szereplőihez. A szókincsünk bővítéséről nem is beszélve. Soroljam még? Szerintem ennyi indok is bőven elég, hogy rendelj pár könyvet, és kezdésnek napi 20 percet szentelj egy ilyen értékes hobbinak.
Nem, nem kell egy éven belül lefutnod a maratont. Nem az kell, hogy minden testmozgással töltött óra után kiszakadjon a tüdőd (én mondjuk pont azt szeretem), vagy patakokban folyjon rólad az izzadság (azt is), nem feltétlen a szenvedés a cél. A lényeg, hogy bármit, csak mozogj, és amit csinálsz, azt következetesen tedd. Mert ez nemcsak fizikai, mentális előnyökkel is jár. Aki rendszeresen sportol, nemcsak fittebb lesz, de megtanulja, hogyan ne adja fel, hogyan álljon ellen a fáradtságnak és kerekedjen felül rajta.
Az elérendő, akár apró célok sekrentik a motivációt – ez is közrejátszik abban, hogy a depresszió leküzdésében is segít a sport – és bizony abban is, hogy elkezdjünk jobban vigyázni a fizikai épségünkre.
Ahogy az elején is írtuk, nem kell ehhez maratonokat futni. Egy ismerősöm például megfogadta, hogy mivel nincs energiája edzőterembe járni, és amúgy sem él-hal a sportolásért, annyit tud tenni, hogy minden áldott nap (ha esik, ha fúj), gyalog jár majd a munkahelyére, ami 50 perc sétát jelentett. Egy éven át tartotta a fogadalmat, fittebb lett, ledobta a felesleges kilóit, és effort nélkül töltött minden nap több mint egy órát a szabadban. Nem is beszélve a mozgás után felszabaduló endorfinokról, és azok hangulatunkra gyakorolt jótékony hatásairól.
Valljuk be, talán ezt a legnehezebb elkezdeni nulláról mind közül, hiszen aki nem részesült zenei nevelésben, azt gondolhatja, botfüllel és teljesen amatőr módon esélytelen a dolog. Ebben lehet valami, ahogy azonban abban is, hogy ha muszáj csökkentenünk a stressz-szintünkön, mert az életminőségünk a tét, akkor valami drasztikus váltás kell. Ekkor havasolják a szakértők azt, hogy – ahogyan személyi edzőt választunk a gymben –, keressünk fel egy profi oktatót, aki foglalkozuk velünk, elindít az úton, akár segít hangszert is választani. Mert ezzel nagyszerű ajándékot adunk az elménknek, a játék ugyanis ösztönzi az új idegsejtek termelődését és erősíti azok kapcsolatait, nem mellesleg azt a sorthálózatot erősíti, amely összeköti a két agyféltekét. És persze a kreativitást is növeli!
Cover: Unsplash
