Mély szomorúsággal olvastuk a sajtóhírt, hogy a ZSIGMOND márka 2025 szeptemberében befejezi működését. A búcsú részleteit és a tervezővel készült korábbi interjút alább olvashatjátok.
A ZSIGMOND brand 2014-ben jött létre Zsigmond Dóra alapításával – egyfajta tisztelgésként a magyar vidéki örökség előtt. A kezdetektől fogva sokkal többről szólt, mint pusztán ruhadarabokról. Dóra célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a vidéki kultúra lassú eltűnésére, megossz olyan történeteket, amelyek máskülönben elvesztek volna. Ezzel párhuzamosan olyan termékeket hozott létre, amelyek anyagukban, részleteikben és kidolgozásukban mélyebb jelentést hordoznak.
A magyar néphagyományban mélyen gyökerezik az animizmus hite – az a meggyőződés, hogy élettelen tárgyak is spirituális erővel bírhatnak. A ZSIGMOND is ebben hitt: hogy a ruhadarabokon keresztül létrejövő emberi kapcsolatok olyan örökséget teremthetnek, amely túlmutat a márkán, és más területeken is tovább élhet.
A tervezőt továbbra is büszkeséggel tölti el, hogy alkotásai a világ számos országába eljutottak, és hogy két rangos budapesti intézmény – az Iparművészeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum – is őrzi őket az utókor számára. Őszinte háláját fejezi ki mindazoknak, akik az elmúlt 11 év során mellette álltak, hittek az értékeiben, és támogatták küldetését. Köszöni, hogy nyitott szívvel fogadták az elmesélt történeteket. Ez a történet most itt véget ér – de a szellemisége tovább él. A búcsú egy utolsó vásáresemény formájában valósul meg, amelyre 2025. szeptember 13. és 21. között kerül sor Budapesten. Az esemény nyitóhétvégéje kizárólag előzetes időpontfoglalással látogatható. Úgyhogy ha szeretnétek az elsők között hozzáférni az utolsó kollekció darabjaihoz, itt tudtok regisztrálni a privát vásárra!
A búcsú apropóján megosztjuk veletek azt a portréanyagot, amelyet Horváth Niki készített a tervezőről a Fashion Street Magazin 2023-as őszi/téli lapszámába.
Van az a tipikus elképzelés, miszerint a lányok gyerekként Barbie-babákat öltöztetnek, a fiúk pedig legóznak és kocsikkal játszanak. És bár ezek csak sztereotípiák, sokan felnőttkorukban is ragaszkodnak a kettős felosztáshoz: vannak a lányos dolgok, és vannak a fiúsak. A ZSIGMOND márka tervezője segít, hogy kitörjünk a skatulyákból.
Magyarországon jelenleg Zsigmond Dóra az egyetlen divattervező, aki nőként férfiruhákat tervez. Ettől függetlenül már a kezdetektől fogva tudta, hogy a márkáját nem szeretné a férfiközönségre korlátozni: a ZSIGMOND sokkal inkább egy „genderneutrális ruhamárka”. Ne gondoljuk azonban, hogy ő is csak egy azon tervezők közül, akik az aktuális trendeket és mozgalmakat lovagolják meg. Hitvallását és gondolkodásmódját gyerekkorából hozza magával, amit a maga természetességével emelt át a márkájába is.
„Van bennem egy nagyon erős visszavágyódás a gyerekkoromba. Úgy érzem, az egy sokkal felszabadultabb időszak volt. Nem voltak társadalmi prekoncepciók, amelyek agyonterhelték és megnehezítették az életünket, és nem kellett tüzetesen átgondolom, hogy mit hogyan fogalmazok meg vagy mondok ki. Már akkor sem azt láttam, hogy ez fiús, ez pedig lányos: számomra voltak A Játékok. Teljesen mindegy volt, hogy mivel játszottam, csak az számított, hogy önazonos legyen és élvezzem. Ezek az értékek számomra felnőttként is fontosak, így hitelesebbnek tartom a márka termékeit egyfajta esztétika mentén tervezni, ami a hasonló gondolkodásmódú és vizuális érdeklődésű embereket szólítja meg.”
Zsigmond Dóra Alapon született, egy alig kétezer lakosú, Fejér megyei községben. A divattervezés nem volt benne sem az ottani hétköznapi szóhasználatban, sem a köztudatban, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy a későbbiekben ezzel foglalkozzon, ami a családi támogatásnak is köszönhető.
„A szüleim szerencsére nagyon támogatóak voltak. Úgy gondolom, ez abból ered, hogy nekik ennyi idősen nem voltak választási lehetőségeik. Ez komolyan gátolta őket abban, hogy kibontakozzanak az életükben, megélték ennek az összes nehézségét és fájdalmát. Éppen ezért nekem mást szerettek volna biztosítani. Az egyetlen, amit kértek tőlem, hogy amibe belekezdek, azt ne adjam fel hamar. A kitartás elvárás volt, az irány viszont nem.”
Dóra tíz éven keresztül néptáncolt testvérével, és már akkor elkezdett érdeklődni a régi viseletek iránt. A valódi találkozás a divattal azonban viszonylag későn következett be, és bár elmondása szerint nem egy gyerekkori álom valósult meg, utólag elnézve a családi mintákat, nincsenek véletlenek. Az üknagymamája férfiszabó volt, a dédije kézimunkával foglalkozott, az anyukája pedig saját magának varrta a ruháit. Így szinte természetes volt, hogy ez az érdeklődési vonal Dórára is átragadt, ráadásul ő is jó kézügyességgel rendelkezett.
Érettségi előtt döntötte el, hogy jelentkezik egy rajzelőkészítőre, amit a Mod’Art divatrajztanára, Tóth Pitya István tartott. Felköltözött Budapestre, és bár hiába a nagyvárosi lét, úgy érzi, amióta kevesebb időt tölt otthon, felértékelődött az a környezet, amiben felnőtt. Mindössze 21 éves volt, amikor 2014-ben, a diploma megszerzése után elindította saját márkáját, a ZSIGMOND-ot. Az ember azt gondolná, egy ekkora lépés ijesztő vállalás, de Dóra ezt is megcáfolta.
Számomra a márkaépítéssel járó kihívások inkább izgalmasnak és nem ijesztőnek tűntek. A kezdetekre is egyszerre volt jellemző a tudatosság és az ösztönösség, amely kettősség a mai napig meghatározó.
Dóra tervezéseiben nagy szerepet játszanak a magyar hagyományok és a kultúra. A néptáncból adódóan egészen kiskora óta fontosak számára a népi viseletek, és ami akkor még csak rajongás volt, az az évek során mély tiszteletté alakult. Küldetésének tekinti, hogy a rohanó világban is megőrizze ezt az örökségét. Ebben a szellemben indult el a ZSIGMOND, ami a magyar paraszti kultúrát értelmezi újra egy merőben más, nagyon modern kontextusban. Célja, hogy ruháit úgy készítse el, hogy közben nem ordítanak róluk a magyar archaikus, paraszti kultúra megszokott és tipikus elemei. Szeretné, ha a vásárlói azt éreznék, hogy a termékek viselésével egyfajta kötődés is kialakul, hogy azon kívül, hogy a darabok betöltik funkciójukat, pluszértéket is adjanak.
„Szerintem alapvetően fontos, hogy megőrizzük, méltó módon képviseljük és továbbadjuk saját kulturális örökségünket a jövő generációjának. Ez számomra nagy kihívás: nem direkt módon bemutatni a hagyományokat, a saját kulturális hagyatékunkat, hanem kellő mélységgel feldolgozva az egyes elemeit.”
A magyar hagyományokon kívül a ZSIGMOND márka számára igen fontos a fenntarthatóság – ez megmutatkozik az anyaghasználatokban is. Csak olyan anyagokkal dolgoznak, amelyek európai gyártóktól származnak, valamint rendelkeznek a megfelelő fenntarthatósági és etikus gyártási tanúsítványokkal. Ilyen például az organikus pamut, az újrahasznosított poliészter vagy az organikus gyapjú (Elbwool).
„A téli kollekciókban izgalmas anyag a védjegyzett thindown, ami a világ első újrahasznosított tollbélése. Nemcsak fenntartható, de sokkal melegebb is, mint a poliészter vagy a hagyományos tollkabátok bélése. Ezenkívül anyaghasználat szempontjából meghatározó a REMADE termékcsalád is, amikben 60–100 éves régi anyagoknak adunk új életet.”
Ezek a textíliák az archaikus paraszti kultúrához köthetőek: a népviselet részét képező fejkendők, szoknyák, berlinerkendők, de visszatérő anyag a tervezéseknél a falvédő textil is.
„Ezeknek az anyagoknak a pontos korát nehéz megmondani, de mindegyikhez tartoznak különböző történetek, értékek és a fast-fashion kora előtti technikák, amiket a REMADE ruhákon keresztül szeretnénk megőrizni a jövő generációi számára.”
ZSIGMOND SS24
A ZSIGMOND évek óta része a divatheteknek, Budapesten és Milánóban többször vettek részt divatbemutatón, valamint Párizsban és Tokióban is kiállították kollekcióikat. Jelenleg a világ számos pontján kaphatóak a márka termékei.
„Mindig hatalmas élmény, amikor Olaszországban részesei lehetünk a divatipar nyüzsgő világának. Néhány évvel ezelőtt még csak reménykedtem benne, hogy egyszer egy milánói üzletben viszontláthatom a ruháimat, most pedig a kirakatban találkoztam velük a Milan Fashion Week ideje alatt. A márka globális jelenlétének erősítése továbbra is a terveink között szerepel, amihez még rengeteg kitartásra és sok munkára van szükség.”
Amire azonban jelenleg a legbüszkébbek, hogy a ZSIGMOND termékei bekerültek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe, 140 000 olyan műtárgyhoz csatlakozva, amelyek közül a legidősebbek keletkezési ideje több ezer évre nyúlik vissza, egészen az Ókori Egyiptomig.
„A tervezői munkám során is nagyon szeretek rendszerben gondolkozni. Az, hogy egy múzeum gyűjteményébe kerültek a kollekciókból kiválasztott darabok, számomra azt is jelenti, hogy egy sokkal nagyobb rendszer részét fogják képezni. Ez pedig nemcsak arra az időre szól, ameddig egy márka működik, vagy egy tervező tud alkotni, hanem sokkal hosszabb távon tudja kifejteni hatását. A tény, hogy ezeket a ruhadarabokat ilyen módon őrzik meg a jövő generációja számára, megnyugvást is jelent arra, hogy a munkámnak később is lesz hatása. Ez felbecsülhetetlen.”
Zsigmond Dóra az SS22-es kollekciókat bemutató BCEFW-n
Köszönjük Dórának azt az örökséget és a nyomot, amelyet a divatban maga után hagyott.
