Pilinszky János a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású költője. Kopár szavakkal kifejezett verseinek lehengerlő, összetéveszthetetlen képi világa és fénye van: olykor reményt gyújt, máskor porig éget. Születésének 100., halálának 40. évfordulója alkalmából egy, a divat nyelvére fordított különleges fotóanyaggal tisztelgünk költői nagysága előtt.
János Pilinszky is one of the most influential poets of twentieth-century Hungarian literature. His poems, expressed in barren words, have an overwhelming, unmistakable imagery and light: sometimes they inspire hope, other times they burn us to dust. On the occasion of the 100th anniversary of his birth and the 40th anniversary of his death, we pay tribute to his poetic genius with a special set of photos translated into the language of fashion.
„A gyémántüres múzeum
közepében egy melltű lángol.
Lerombol és megörökít.
Hová jutunk e lángolásból?
A mozdulatlan karzatok?
Magányos kézelőd talán?
Lerombol és megörökít
a júniusi délután.”
„Sírtam. Utána nedves volt a hátam,
gyűrt a ruhám és tömpe a kezem.
Prémet kivántam tagjaimra,
hogy amit ölelsz, az legyen,
mit minden igaz ölelés keres:
egy vadállat odaadása.”
„Összetöri az utakat,
összetöri a hold sütése.
És ketté tépi a falat.
Fehér zuhog a feketére.”
„Túlhevített virágcsokor.”
„A perc a percnek tükre csak
és tartalmuk csakis te vagy,
magadra hagyva meztelen, –
lehullt a nyugtalan lepel:
a megmásító mozdulat.
Itt vállalnod kell önmagad,
itt nem lóbálhat rongyokat
örök valód fölött a szél.
Maradsz örökre kőkemény
s lezárt, akár a kárhozat.”
Photo: Trunkó Bálint
Fashion Editor: Kiss Márk
MUA: Knoll Gabi
Hair: Barsi Balázs
Models: Artemis / Visage Model Management, Levi / WAM Models
Editor-in-Chief: Reményi Diána
A helyszínért külön köszönet illeti a Magyar Képzőművészeti Egyetemet.
