Ki ne szeretne minél tovább és persze jól élni? Nem, most nem a szépségről van szó, nem is a jólétről, hanem a jóllétről, ami lényeges különbség. Akkor is, ha most még YOLO-ban vagy, és nem foglalkoztat az idő múlásának a témája (öreg hiba). Az alábbi táplálkozási bakik viszont mindenképp legyenek tiltólistán. Hidd el, pár év múlva hálás leszel értük – magadért.
Mára már tudjuk, hogy a testi-lelki egészségünk állapota nagyban függ az étrendtől. Ennek oka a bevitt táplálék és a testünk közötti kölcsönhatásban keresendő. Minden azon múlik, hogy az élelmiszerek képesek-e táplálni a szervezetünket, és milyen hatással vannak a beleinkben élő baktériumpopulációra. Vannak ételek, amelyek a jó, míg mások a káros baktériumok elszaporodását segítik elő, ez utóbbi pedig nyilván a bélrendszer egyensúlyának felbomlását okozza. Ha nem figyelünk oda, az egyensúly felbomlása gyulladáshoz vezet.
Egyszer azt mondta nekem egy belgyógyász, higgyem el, minden a belekben dől el.
Szóval ha gyulladás van a beleinkben, az előbb-utóbb fizikai tünetekben fog megmutatkozni, kezdve a puffadástól a bőr állapotának romlásán át a komolyabb betegségek kialakulásáig. Az, hogy ezeket megakadályozzuk, tényleg nem került túl nagy erőfeszítésbe, a GQ Italia szakértője pedig elárulta, melyek a leggyakoribb hibák, amiket elkövetünk.
Napi öt adag friss gyümölcs és zöldség – ez a mediterrán diéta táplálkozási piramisának alapja. Ezek a rostban leggazdagabb élelmiszerek igazi bélbalzsamként funkcionálnak, emellett tele vannak immunrendszert erősítő vitaminokkal, antioxidánsokkal. Ezek a molekulák képesek megakadályozni a sejtek romlását, és elősegítik a jó karban tartásukat.
Mielőtt pedig felhördülnénk, hogy hogyan lehetne már ennyi gyümölcsöt enni, amikor tele van cukorral, nyugi. Az öt adag nem azt jelenti, hogy akkor meg kell enni egy egész dinnyét, és az még csak egy az ötből.
De lehet egy fél répát rágcsálni tízóraiként. A citrusfélék és a piros bogyós gyümölcsök nem tobzódnak a cukorban, úgyhogy egy marék áfonya a reggeli zabba szórva kiváló. Vagy egy fél grapefruit a croissant mellé, az avokádó pedig pirítósra kenve kitesz egy könnyű vacsorát. Csak egy kicsit kell kreatívnak lenni, és nem túlzásokba esni.
Nem elég rendszeresen enni gyümölcsöt és zöldséget, minden étkezésnek tartalmaznia kell az összes makrotápanyagot. Azaz fehérjeforrást, jó zsírokat és szénhidrátokat, különös tekintettel a választott étel cukortartalmára. Ez ugyanis, ha nagyon magas (mint a tészta vagy a fehér kenyér esetében), inzulinlöketet okoz, amelyek megerőltetik a beleket, és ez nem jó. Ezért érdemes a szénhidrátból teljes kiőrlésű gabonákat, de zöldségféléket is választani. (Mert ugye ez utóbbi is tartalmaz jó mennyiségben szénhidrátot). Ami a fehérjeforrásokat illeti, a növényi fehérjékből vagy halból származók a legkíméletesebbek.
A húst mértékkel kell enni: a mediterrán piramis heti két-három alkalommal 120/150 grammos adagokat javasol. Ezekből is a fehéret részesíti előnyben, mert a vörös hús rendszeres fogyasztása (heti több alkalom) összefüggésbe hozható a krónikus betegségek kialakulásával. Csakúgy, mint a feldolgozott húsok, felvágottak, amelyek a WHO szerint az elsők között kongatják a vészharangot, mely szerint túlzott fogyasztásuk vastagbélrák kialakulásához vezet. Akárcsak a cukrokban és telített zsírokban gazdag, feldolgozott élelmiszerek. Vagyis olyan nasik, mint a cukros üdítők, a chipsek és a sok kész, előre csomagolt élelmiszer(hulladék). Valljuk be, ezek nélkül is kiválóan le lehet bonyolítani az életet.
Akrilamidnak hívják azt a rákkeltő anyagot, amely magas hőmérsékleten történő sütés-főzés során képződik (a szénhidrátban, különösen a keményítőben gazdag élelmiszerekben) nagy hő hatására.
Minél nagyobb fokon és tovább tart a hőkezelés, annál több akrilamid képződik, amit aztán étkezés közben be is visszük szépen a szervezetünkbe. Ezért nem szabad túltolni a hőmérsékletet, és nagyon fontos, hogy a sütés során a megfelelő olajat kell használni. Vannak olyan olajok, amelyek jobbnak tartják a magas hőmérsékletet, így jobban ellenállnak az oxidációs folyamatoknak, amelyek során ezek a káros anyagok kialakulhatnak. Válasszunk olyat, amelyek telítetlen zsírsavat tartalmaznak, például az olívaolajat (de nem extra szűzet!) vagy a mogyoróolajat. Ugyanez vonatkozik a manapság nagyon divatos grillezésre is, amely során szintén olyan anyagok keletkeznek, mint például a nitrózaminok, amelyek szintén károsíthatják a DNS-t (ezért nem javasolt grillezni a nitrites dolgokkal kezelt élelmiszereket (füstölt, sóban tartósított húsok, sült bacon). Mi a megoldás?
Maradjunk az egyszerű főzési módszereknél (például a párolás), amelyekkel a leginkább megmarad az ételek valódi íze és tápanyagtartalma. Hidd el, ha csak egy hónapig figyelsz erre, utána már zavaró lesz a sok ízfokozó, csípős, borsos és egyéb magyaros rossz szokás, amelyek teljesen elnyomják az ízélményt.
Az egy dolog, hogy nyáron kicsit rácsúsztál az alkoholra. Itt egy koktél, ott egy sör, jöhet egy feles is, hisz van mit ünnepelni – mindig van, ismerjük ezt jól. De törekedjünk a visszaállásra, mert kifogás és alkalom mindig van az ivásra, a tudomány viszont többszörösen bebizonyította, hogy ha rendszeressé válik a dolog, annak nem lesz jó vége. Térjünk is a lényegre: nőknél napi egy, férfiaknál másfél pohár bor(nak megfelelő) alkohollal minimális a kockázat, de a hétköznapokon egyébként teljesen felesleges minden áldott nap borozgatni. Az instál jól mutat, az egészségednek (és a bőr minőségének) viszont nem tesz jót.
Nos, jöhet egy kis odafigyelés és detox az egészséged örömére?
Cover: pinterest
Forrás: GQ Italia
