A rendszeres sportolás manapság már alapkövetelmény – és ugyan mi már rég túl vagyunk ezen, de azért újra elismételjük – nem elsősorban a kinézet, hanem a fizikális jólét és az egészség megőrzése végett. Újabb tanulmányok pedig ismét alátámasztják, hogy az izmok mellett az intelligenciaszintet is növelik bizonyos feladatok.
Roppant érdekes cikkre bukkantam az olasz GQ oldalán a fent jegyzett címmel, és gondoltam megosztom veletek, hiszen ennél több és nyomósabb érvet már tényleg nem tudunk a Miért sportoljunk rendszeresen? lista pro oldalára vésni, úgyhogy ha valaki esetleg még mindig a kifogásokat keresné a neki tetsző edzések helyett, annak inkább elengedjük a kezét. De bizonyára nincs ilyen, úgyhogy menjünk is tovább, hiszen a – nem mellesleg bizonyított – tény, hogy a megfelelő edzésformákkal még az agyunkat is serkenteni tudjuk, valóban pontot tesz az i-re. Nyilván nem arról van szó, hogy ha elkezdesz futni, akkor a megtett kilométerek számával egyenes arányban nő az IQ-d, de azért az nagyon nem mindegy, hogy megelőzhetünk olyan – legtöbbször – időskorban kialakuló betegségeket, mint az Alzheimer-kór vagy a demencia. Ha pedig inkább a mostban élő típus vagy, és nem lehet holmi prevencióval meggyőzni (öreg hiba), akkor azt tartsd szem előtt, hogy a sport segít azokban a dolgokban, amelyek legtöbbször agyban dőlnek el: sokkal kitartóbb leszel, kevesebb energiádba kerül véghez vinni a rád bízott feladatokat és könnyebben átlátod az összefüggéseket – ami pedig nemcsak egy tárgyaláson, de olykor a kedvenc sorozatodat nézve is hasznos lehet, amikor már végleg kezdenéd elveszteni az események szövevényes fonalát. Na, de nem csigázunk tovább, íme a sportok, amelyek segítenek elérni az agyi kapacitásod maximumát!
Nem lebecsülendő a kiadós, tudatos és rendszeres, úgynevezett egészségügyi séta, akárki akármit mondjon! Szakértők szerint a gyaloglás a kardio egyik legjobb formája, mert nem terheli meg sem hirtelen, sem túlzottan a szervezetet, így tényleg mindenki gyakorolhatja, és elegendő mindössze napi egy óra a zsírégetéshez és a mentális előnyök begyűjtéséhez. Ha heti három alkalmat rászánunk (és ugye annyi más felesleges dologra szánunk ennél sokkal több időt), azzal megvédjük az agyunkat az életkorral összefüggő memóriavesztéstől, megakadályozzuk az agy zsugorodását és elősegítjük az idegsejtek növekedését, ami javítja a memóriánkat!
A nyújtást és a könnyű – csekély vagy közepes erőkifejtést igénylő, alacsony intenzítású – testmozgást, például a kocogást vagy a biciklizést összekapcsolják a depresszió megelőzésével. A Rutgers Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint körülbelül nyolc hét rendszeresen végzett sportolást követően 30-50 százalékkal csökkennek a depresszió tünetei. Ennek bizonyára köze van a szabadban eltöltött időhöz is, hiszen az önmagában jó hatással van a pszichére.
A futás, az úszás, a nordic walking, a síelés, a kajak-kenu, vagy a pulzusszámot növelő bármilyen testmozgás elősegíti a kognitív hanyatlás lassulását. Egy német tanulmány megállapította, hogy a testhez több oxigént juttató gyakorlatok segítik a szürkeállomány és az agy térfogatának növelését, ami elengedhetetlen a kognitív funkciók ellátásához, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a számolás, a nyelvhasználat vagy egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatok.
Egy újabb indok arra, hogy az edzőterem kardio részlege mellett a súlyzós placcot is meglátogassuk! Ha legalább heti egyszer beiktatunk egy 90 perces súlyzózást a rutinunk közé, azzal megvédhetjük az agy azon területeit, amelyek a leginkább ki vannak téve olyan betegségeknek, mint az Alzheimer-kór. A Sydney Egyetem kutatásai szerint ehhez elegendő hat hónap, persze utána miért hagynánk abba? Ehhez persze mindenképpen kérjünk professzionális segítséget, már csak azért is, hogy összekötve a kellemest a hasznossal olyan edzéstervet végezzünk, amelyre szükségünk van, és az elején semmiképpen ne csináljuk felügyelet nélkül a gyakorlatokat.
A gyors kerékpározás, futás és olyan sportok, mint a vízilabda, foci – amikor sokáig nincs megállás, szóval az alibizés a haverokkal nem tartozik ide – fokozhatja az agy működését. Egy svéd kutatócsoport megállapította, hogy a közepes és nagy intenzitású testmozgás javíthatja az emberek memóriáját, koncentrációs és tanulási képességeit, különösen a fiatalok körében. És mindez a csoda az edzést követő két órában történik.
Remélem sikerült meggyőzni a couch potato típusokat is, mert ugye a jó idő beköszöntével már az sem kifogás, hogy a fitnesztermek sajnálatos módon még mindig zárva vannak.